XVI. Benedek pápa. Időt és teret Istennek © AP

A katolikus egyházfő a bazilikában jelenlévő tízezer és a televíziós közvetítés révén a szertartást világszerte a képernyők előtt követő sok millió hívő előtt elmondott szentbeszédében úgy vélekedett: „az ember ma olyannyira magával van elfoglalva, saját dolgai érdekében olyan égető szüksége van az egész térre és időre, hogy semmi más nem marad mások, szomszédja, a szegények és Isten számára”. A pápa kérte a hívőket, hogy életükben "találjanak helyet" Istennek, valamint a kevésbé tehetőseknek.

XVI. Benedek, akinek ez volt pápasága harmadik karácsonyi éjféli miséje, felemelte hangját a természeti erőforrások önző kiaknázása ellen. Az egyházfő elítélően szólt azokról a körülményekről, amelyek között ma a Föld létezik, s úgy vélte, hogy ez az erőforrások „mértéktelen felhasználásának, önző és körültekintés nélküli kiaknázásának” az eredménye.

A keresztények által Isten fiaként tisztelt Jézus születését ünneplő szertartást 42 ország 60 televíziós csatornája közvetítette élőben.

A szentföldi béke és szeretet, valamint a palesztin nép függetlenségének megteremtését célzó, politikai töltetű felhívást tett közzé Michel Sabbah jeruzsálemi latin pátriárka Betlehemben, Jézus hagyomány szerinti szülőhelyén az éjféli karácsonyi misén elmondott szentbeszédében.

A pátriárka a Születés templomában hangsúlyozta: „Istennek e földje nem lehet egyesek számára az élet, míg mások számára a halál, a kirekesztettség, a megszállás, vagy a politikai bebörtönzés földje”. Sabbah szentbeszédében ostorozta a vallási szélsőségeseket, és sajnálkozott amiatt, hogy évről évre zsugorodik a Szentföldön élő keresztény közösség.

A misén megjelent Mahmúd Abbász palesztin elnök is, aki előzőleg újságíróknak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy az ez év végén felújult izraeli-palesztin béketárgyalások jövőre elvezetnek a független palesztin állam megteremtéséhez.

A béketárgyalásokhoz fűződő remények miatt Betlehemben idén az elmúlt évekhez képest jóval békésebben, sőt vidám hangulatban ünnepelték a karácsonyt. Ezt tükrözte a városba látogató zarándokok száma is: hétfőn több ezren utaztak a ciszjordániai városba, jóllehet az elmúlt években – a palesztin felkelés 2000-es kirobbanása után – alaposan megcsappant a Betlehembe utazó keresztény zarándokok száma.

Az ünnepi hangulat ellenére a palesztin biztonsági erők évek óta nem látott nagy létszámban ügyeltek a városban a közrendre.

A béke Krisztus személyével azonos, akit Isten az emberiségnek ajándékozott, amikor elküldte a Földre – mondta Erdő Péter bíboros, prímás a karácsonyi éjféli szentmisén a budapesti Szent István-bazilikában.

„Nem tűnt el a világból a háború, az igazságtalanság, a cselszövés és a romlott beszéd”, ám Isten országa a hívőkben lakozik, amely csendben fejlődik ki, és az idők végén, Krisztus második eljövetelekor megnyilvánul az egész emberiség előtt – jelentette ki az esztergom-budapesti érsek.

Erdő Péter beszédében utalt arra, hogy karácsony feladata egy egész életre szóló küldetés a keresztények számára, mert ahogy Isten elküldte fiát a világra, hogy az emberek bűnöktől való szabadulását és az üdvösséget hozza el, úgy kell a benne hívőknek mutatni Krisztus küldetését embertársaik számára. A karácsonyi ajándékozás nem csak örömszerzés forrása, hanem Isten szeretetének jelképe, amellyel az emberiségnek ajándékozta saját fiát – tette hozzá Jézus Krisztus születésének ünnepén.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hangsúlyozta, hogy az angyalok éneke Krisztus születésekor kijelentő módban fejezte ki azt, hogy „a betlehemi gyermek születése megvalósítja Isten dicsőségét”, amely „Isten személyes cselekményében nyilvánul meg, és kiváltja a teremtmények ujjongó dicséretét”.

Jézus Földre jövetelével összefüggésben az evangélium terjesztéséről, a missziós munkáról is szólt, megemlítve a 2007-ben Budapesten szervezett Városmisszió programsorozatát, amely „nem pusztán emberi rendezvény” volt, mert „velünk volt az Isten, aki rajtunk keresztül is ezernyi nyelven akart szólni”.

Isten szolidaritást vállalt az emberrel Jézus születésével, mert „magára vette minden nyomorúságunkat, hogy kiszabadítson az emberi önzés és bűn ősi csapdájából”, amire az ember önerejéből képtelen lenne - mutatott rá. Ezzel helyreállhat az a kapcsolat, amely Isten és ember között korábban megromlott – fűzte hozzá. Erdő Péter azzal zárta beszédét, hogy a keresztény ember optimizmusának végső forrása az, amire karácsony ünnepe emlékeztet, miszerint „Jézus személyében Isten lépett a történelembe és a mi életünkbe”.