Minden USA-ba utazó 2012-re átesik majd egy, a vérnyomást, a pulzust, az izzadtságszintet és a bőrellenállást mérő, mozdulat- és arcmimika-elemző vizsgálaton. Mindennek célja, hogy időben fel lehessen ismerni a bűncselekmények lehetséges elkövetőit és természetesen a körözött bűnözőket - jelentette be néhány hete az amerikai Közlekedésbiztonsági Hatóság (TSA) szóvivője. Nem arról van szó persze, hogy a felületesnek eddig sem nevezhető útlevélvizsgálatot, fotózást és ujjlenyomatvételt követően az utazókat betessékelik majd egy orvosi szobába, ahol különféle diagnosztikai eszközökkel és pszichológiai tesztekkel vegzálják őket. Az említett vizsgálatokat ugyanis video- és hőkamerák végeznék diszkrét távolból, egy kis robot - kvázi "kézrátétellel" - rögzítené a különféle fiziológiai jeleket. A TSA szerint csak ezen, futurisztikusnak ható emóciókontrollal garantálható, hogy az évi mintegy 400 millió látogató ne jelentsen az általuk és a belbiztonsági tárca (Department of Homeland Security) által még elfogadhatónak tartottnál nagyobb kockázatot.

A személyiségi jogi aggályok mellett az eljárás - amit a TSA szóvivője szerint kizárólag a bűn- és terrorveszély elhárítására foganatosítanának - számos számítástechnikai kérdést is felvet. Már a 2003 óta Amerikában fokozatosan rendszerbe állított, légi utasok viselkedését fürkésző, SPOT (Screening Passengers by Observation Techniques) elnevezésű integrált rendszernek sem működik tökéletesen az az eleme, amelyik a fényképes bűnözői adatbázis alapján szortírozza a belépni szándékozókat. A high-tech laborokban azonban a kiszivárgott hírek szerint ennél már jóval előrébb tartanak.

"A boldogság, a szomorúság, a harag és a félelem mellett az unalom, a tanácstalanság és az agresszió is megváltoztatja mimikánkat, mindezt a legújabb képelemző szoftverek, legalábbis kísérleti körülmények között, máris felismerik, méghozzá azonnal" - magyarázta a HVG-nek a laikusok kedvéért kissé leegyszerűsítve Jeremy Fox, a Chicagói Egyetem pszichológus kutatója. Mindennek megértéséhez tudni kell, hogy az emberi arckifejezésekért 45 apró (úgynevezett mimikai) izom felelős, amelyek hozzávetőlegesen tízezerféle variációra képesek, a szemrebbenéstől a bohócgrimaszig. "Ezek számítógépes modellezése során persze kiderült, hogy az alapvető érzelmek felismeréséhez a programoknak jóval kevesebbet, az arc alig néhány kulcsmozzanatát kell csak pontosan észlelniük. A száj, a szem és a szemöldök állása például már megbízhatóan árulkodik az ember emocionális állapotáról, legalábbis az alapérzelmekről és azok karakteresebb kombinációiról" - folytatja Laufer László pszichológus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ergonómia és pszichológia tanszékének munkatársa. Mint mondja, a lélekállapot felismeréséhez szükség van az emberi idegpályák működésére hajazó, úgynevezett mesterséges neurális hálózatokra, amelyek segítségével a gépi képfeldolgozó intelligencia képes például több hasonló tárgy közös tulajdonságait kiszűrni és ezek alapján egy ismeretlen tárgyat tőlük megkülönböztetni. Ha pedig a számítógép azonosítani tudja az alapérzelmekről árulkodó mimikát is, az a kognitív pszichológia mai állása szerint lépéselőnybe hozhatná a bűnüldözőket, hiszen "az érzelmek éppúgy a környezetből érkező információk feldolgozása révén jönnek létre, mint a racionálisnak tartott gondolataink, azzal a különbséggel, hogy időlegesen mindenfajta rációt felülírnak" - így Laufer. Vagyis az érzelemfelismerő rendszerek elvileg becsaphatatlanok lennének. Egy bőröndjében pokolgépet rejtegető vagy gépeltérítésre készülő terroristának ugyanis, még ha pókerarccal fogadja is az útlevélkontrollt, idegességében gyorsabb a pulzusa, illetve magasabb a bőrellenállása.

Megfelelő rákészüléssel (például sokéves jógázással vagy agykontrollal) egy profi még ezt a szűrőrendszert is átverheti, miközben tömegével akadhatnak fenn rajta az utazástól stresszelő hétköznapi emberek - hangoztatják máris a TSA-t kritizálók. Számítástechnikai szakemberek más okokból is kétségesnek tartják az efféle terroristaelhárító metódusok hatékonyságát. Tatai Gábor, a mesterségesintelligencia-kutatásban nemzetközileg is jegyzett Aitia Zrt. stratégiai tanácsadója szerint a gépi képfelismerés egy autópályán - ahol rendszámokat, vagyis fehér (vagy sárga) alapon fekete számokat és betűket kell azonosítani - már most is szinte tökéletes. "De nagyszámú, helyét és helyzetét folyamatosan változtató (hol szemből, hol félprofilból látszó) ember esetében a mai módszerekkel finoman szólva is bajos megtalálni egy-egy személy meghatározó mimikai markereit" - tamáskodik a szakértő. A jelenlegi képfelismerő szoftverek már attól is megzavarodhatnak, ha változik a megvilágítás. Mindennek azért van különleges jelentősége, mert az érzelmi megnyilvánulásokat nem lehet csak egyetlen pillanatot megragadva értelmezni, hanem csakis egy időben elnyúló folyamat részeiként. Erre azzal riposztoznak az amerikai rendszer fejlesztői, hogy éppen emiatt egészítették ki a szűrési szisztémát az egyéb fiziológiai változások mérésével.

Mindezek ugyanakkor csak tájékoztató jellegű információkkal szolgálnak, messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, még akkor sem, ha laboratóriumi vizsgálatokból tudható, hogy a dühös ember arcbőre nemcsak mimikailag változik, de melegebb is lesz a környező területeknél, és ez hőkamerákkal detektálható. Kérdés persze, hogy a nagyüzemi alkalmazás során a lázas betegek kiszűrésén kívül másra is képes lesz-e a rendszer. "Amit egy jól képzett határőr, idegenrendész vagy biztonsági őr nem vesz észre, azt a gép sem fogja" - óv a túlzott reményektől Tatai.

Az érzelemérzékelés ugyanakkor nem feltétlenül fából vaskarika - még a terrorelhárítás területén sem, igaz, ennek egyelőre csak az emberi asszisztenciával megerősített hibrid rendszerei működnek kifogástalanul. Az amerikai hadsereg számára készülnek olyan tesztprogramok, amelyekben a hadfiaknak egy valós - afganisztáni, iraki - helyszínen kell a szereplők - számítógép által szimulált - érzelmeit helyesen felismerniük, aztán pillanatok alatt dönteniük. Személyzetisek - vagy ahogy manapság mondják: a humánerőforrás-menedzserek - számára pedig már a magyar FaceReader Kft. is fejleszt például egy olyan szoftvert, amely egy állásinterjú végén segít feltérképezni a kérdések nyomán a pályázó személyiségéről is árulkodó emóciókat.

VAJNA TAMÁS