Milliárdos pereket helyeztek kilátásba a szlovák egészségbiztosítók részvényesei, miután a parlamenti többség - a kormányzó SMER és koalíciós partnerei - a múlt héten megtiltotta számukra a nyereségképzést. Ennek értelmében a kötelező egészségbiztosításból befolyt összeget teljes egészében a gyógyításra kell költeniük, sőt az eddigi 4 helyett csak 3,5 százalékot fordíthatnak a működésükre. Ha pedig az új keletű megszorítások miatt kivonulnának a piacról, ügyfélkörüket ingyenesen kell átadniuk a maradóknak.

A törvénymódosítás valószínűleg az alkotmánybíróság elé kerül, de a Dovera Egészségbiztosító tulajdonosa, a szlovák Penta befektetési csoport már a döntés másnapján bejelentette, hogy a törvény életbelépése esetén 15 milliárd koronás (113 milliárd forint) kártérítési pert indít az állam ellen. Az Union Egészségbiztosítóban főrészvényesként jelen levő holland Eureko a két ország közti beruházásvédelmi egyezmény megsértésének tartja a lépést, amely az euró bevezetését is hátráltathatja. Az Eureko szerint ugyanis az Európai Bizottság komolyan el fog gondolkodni azon, hogy az ilyen törvénymódosításokat kezdeményező kormány mennyire biztosítéka a maastrichti kritériumok hosszabb távú teljesítésének. Az egészségügyi piac harmadik nagy szereplője, az Európai Egészségbiztosítót birtokló, ugyancsak szlovák J&T egyelőre csak annyit közölt, hogy újragondolja tervezett többletszolgáltatásainak bevezetését.

A szlovák egészségügyben 1995-ben vezették be a több-biztosítós rendszert, de valódi értelmet csak azután kapott, hogy a Dzurinda-kormány reformprogramja (HVG, 2004. október 9.) keretében 2006-tól lehetőség nyílt a nyereségképzésre. A profit reménye egyetlen év alatt teljesen átrendezte a piacot. Nagy pénzügyi csoportok léptek be az üzletbe, a magánbiztosítók megkezdték a gazdaságtalan kiadások lefaragását, minimálisra csökkentették a műtéti várakozási időt, sőt megkezdték a szolgáltatások minőségének mérését. Sorban vetették fel az addig tabunak számító témákat, a kórházakban folyó pazarlást, a felesleges kapacitások fenntartását vagy a gyógyszergyártó cégek orvoslátogatási praktikáit.

Nem volt könnyű dolguk a biztosítóknak, hiszen hivatalosan definiált minimális ellátási kapacitás híján hatalmas viták törtek ki, amikor orvosokkal vagy kórházakkal a rossz minőségű szolgáltatásaikra hivatkozva megpróbáltak szerződést bontani. Ennek ellenére már az első évben a 90 milliárd koronás díjbeszedés mellett 1,9 milliárd koronás nyereséget termeltek. Végül az időközben hatalomra került Fico-kormány politikai nyomására az ebből az összegből 1,5 milliárd koronával részesedő négy magánbiztosító vállalta, hogy a profitot az ellátórendszer fejlesztésére fordítja. Szakértők az első féléves adatok alapján ennél jóval kisebb nyereséget várnak az idei évre, a most elfogadott új szabályozás pedig, ha életbe lép, először a 2008-as eredményekre vonatkozik majd.

Robert Fico soha nem is titkolta, hogy a legszívesebben eltüntetné a kötelező egészségbiztosításból a magánszereplőket. Idén tavasszal eredetileg az államosításukat tervezte, de miután erről sikerült lebeszélni, következő lépésként az állam által biztosított fiatalokat és nyugdíjasokat, illetve közalkalmazottakat - mintegy 1 millió embert - szerette volna kötelező érvénnyel átterelni az állami Általános Egészségbiztosítóba. Hamar kiderült, hogy ez sem lenne népszerű megoldás, így Ficóék taktikát változtatva a biztosítók nyereségét vették célba, arra számítva, hogy a részvényesek előbb-utóbb kivonulnak a hozam nélküli területről. Bár Szlovákia néhány évvel ezelőtt már elvesztett egy 25 milliárd koronás kártérítési pert a washingtoni nemzetközi döntőbíróság előtt, a CSOB (Ceskoslovenska obchodní banka) bankkal kapcsolatos 48 milliárd koronás cseh követelés ügyében, Fico nem tart attól, hogy az egészségbiztosítók is képesek lesznek hasonló revánsra. Optimizmusa azért is érthetetlen, mert közeli harcostársa, Ján Pociatek pénzügyminiszter már márciusban óvta Ivan Valentovic egészségügyi minisztert attól, hogy adminisztratív eszközökkel igyekezzen kiszorítani a magánbiztosítókat a piacról. A kormány egyébként a saját portáján sem képes rendet tenni. A magánbiztosítók elleni küzdelemmel párhuzamosan Valentovicék felvetették a jelenlegi két állami egészségbiztosító összevonását is. Ennek alapelveit augusztusra kellett volna kidolgozni, de azóta nagy hallgatás övezi az elképzelést.

A Fico-kormány közel másfél éves hivatali ideje alatt nem volt képes saját egészségpolitika kidolgozására, így ötlettől ötletig evickél. A biztosítók szerint az állam feladata lenne a karcsúsítás, a veszteséges intézmények bezárása. Ezzel szemben Ivan Valentovic miniszter egy éve beszél 6500 kórházi ágy megszüntetéséről, de erre a mai napig nem sikerült megoldást találni. Egy ideig a kisebb kórházakat birtokló megyéket igyekeztek rávenni az "öncsonkításra", később az egészségbiztosítókkal próbálkoztak. Ráadásul miután kiderült, hogy az állami tulajdonban hagyott, egy klinikai hálózatban működő nagy kórházak érinthetetlenek, mivel nem tartoznak a csődtörvény hatálya alá, újra elkezdtek adósságokat halmozni. Míg az őket keményen szorongató Dzurinda-kormány idején adósságállományuk 2 milliárd koronára csökkent, ma újra 8 milliárd felett van. Valentovic legújabb, szeptemberi ötlete, hogy az állam a minimális ellátás fenntartásához garanciát vállal a klinikai hálózat működésére, a többi kórházat pedig egyszerűen a sorsára hagyja.

TUBA LAJOS / POZSONY