„Az erdők helyreállításával nem csak bővítjük az erdőterületeket, hanem az eróziót is meggátoljuk és javítjuk a helyi emberek életminőségét” – magyarázta Carl Leopold, a Cornell Egyetem Növénytani Intézetének nyugalmazott kutatója. Hangsúlyozta, hogy az ivóvíz jobban elérhető lesz, ha sok az erdő – a fák gyökerei ugyanis szivacsként a területen tartják a csapadékvizet, és az nem folyik el.
Egy esőerdő teljes helyreállítása akár évszázadokba is telhet, de Leopold, aki Salazarral együtt az Ecological Restoration című szaklapban publikálta eredményeiket, bizakodik. Azon a talajon, amelyet ötven éven keresztül megszámlálhatatlan pata tiport, és amelyből kimosódtak a tápanyagok, évente átlagosan két métert nőnek ma a fák. Leopold szerint ez meghökkentő eredmény, és valószínűleg a gombák és fák szimbiózisának köszönhető. Úgy tűnik, a gombák megmaradtak a talajban – régebbi kutatások ugyanis bizonyítják, hogy nélkülük sok növény csak sínylődik.
A projekt ígéretes eredményei szerint az elegyes ültetésekkel meg lehet alapozni egy komplex esőerdőt. Ha helyi gazdálkodók is alkalmazzák a módszert, csökkentik az eróziót, és létrehoznak egy olyan erdőt, amelyet fenntartható módon, egyszerre csak egy-két fát kivágva hasznosíthatnak is – vélik a kutatók.
