A politológusok egymástól eltérő véleményeket hangoztattak viszont a tekintetben, hogy várható-e s mikor a két szakadár köztársaság elismerése, miután a parlament mindkét háza függetlenségük elismerését javasolta Dmitrij Medvegyev elnöknek Gleb Pavlovszkij, a Hatékony Politika Alapítvány elnöke úgy vélte: nyilvánvaló, hogy Abházia és Dél-Oszétia nem tartozhat Grúziához. Mivel azonban Tbiliszi fenyegeti a két terület biztonságát, Oroszországnak katonai megállapodásokat kell kötnie velük, amit csakis független államokkal tehet meg, vagyis kénytelen elismerni függetlenségüket. Ezenkívül a két terület gazdaságának helyreállítása megköveteli az orosz beruházások védelmét.

Vjacseszkav Nyikonov politológus szerint nem érdemes sietni az elismeréssel. Noha Abházia és Dél-Oszétia de facto már régen, mintegy 15 éve nem tartozik Grúziához, Moszkva számára most politikailag előnyösebb lenne a helyzet függőben hagyása. Ezzel időt hagyna az orosz diplomáciának, hogy tárgyalásos megoldást keressen a Nyugattal. "A függetlenség elismerése olyan fegyver, amelyet jobb tartalékban hagyni" - mondta, hozzátéve: nem nehéz megjósolni, hogy a Nyugat reagálása élesen negatív lenne.

E véleményt osztja Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegi alapítvány tudományos tanácsának tagja is, de ő úgy ítéli meg, hogy az elismerés mellett is felhozhatók érvek, például az, hogy ez lenne az eddigi politika és retorika következetes folytatása. Hangsúlyozta: ez az érv csakis Abháziára vonatkozik, mert Dél-Oszétia elismeréséből logikusan következik a terület csatlakozása az (Oroszországhoz tartozó) Észak-Oszétiához, ami precedenst jelentene. Ha pedig Moszkva elismerné mindkét terület függetlenségét, aligha találna szövetségeseket szuverenitásuk nemzetközi elismerésének eléréséhez. Emellett nem tudni, mit ígérhetnek a partnerek a jelenlegi status quo megőrzése fejében.

Mark Urnov, az Ekszpertiza Elemző Programok Alapítványának elnöke viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a két szakadár terület függetlenségének elismerése Oroszország számára is veszélyes precedenst teremtene, és az ország további szétdarabolódásához teremtene alapot, mivel egy ilyen döntés olajat öntene minden már létező és ezután kialakuló szeparatista törekvés tüzére.

Dmitrij Badovszkij politológus szerint a parlament két házának hétfői ülése azt célozta, hogy felhívja a figyelmet a helyzetre, megindítsa a nemzetközi vitát a kérdésről, és felmérje, hogyan reagál a többi ország arra a kísérletre, hogy a kérdést gyakorlati síkra tereljék. A szakértő szerint a következő lépés az lesz, hogy megvitatják az ügyet a Sanghaji Együttműködési Szervezet Dusanbéban, augusztus 28-án tartandó csúcsértekezletén.

Angela Merkel német kancellár arra számít: Dmitrij Medvegyev orosz elnök nem tesz eleget a parlament azon felhívásának, hogy ismerje el a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.

Az orosz parlament mindkét háza hétfőn egyhangúlag megszavazta az államfőnek szóló ezen felhívást.

"Arra számítok, hogy az orosz elnök nem fogja aláírni a határozatot, mert az ellentétes lenne a nemzetközi szerződésekkel" - jelentette ki a kancellár stockholmi sajtóértekezletén, miután megbeszélést folytatott Fredrik Reinfeldt svéd kormányfővel. Hozzátette, hogy a határozat aláírása csak súlyosbítaná az amúgy is válságos grúziai helyzetet.

Merkelt megelőzően egyik szóvivője, Thomas Steg Berlinben kijelentette: Nem szabad megkérdőjelezni Grúzia szuverenitását és területi integritását, ezért Németország azt várja, hogy sem az orosz elnök, sem a kormány nem tesz eleget a törvényhozás felhívásának.

Steg emlékeztette Moszkvát arra, hogy Németországot és Oroszországot "kölcsönös" gazdasági érdekek kötik össze, ebből kifolyólag nem volna jó, ha Oroszország - folytatva eddigi grúziai politikáját - megszakítaná az orosz-német párbeszédet. "Noha Németországnak vannak gazdasági és energetikai érdekei, nem fogja megváltoztatni az álláspontját, a télen sem fog más szemszögből tekinteni erre a konfliktusra. Érdekünk, hogy az orosz gázszállítások biztosak, tervezhetők legyenek, de nem szabad azt gondolni, hogy csak mi függünk Oroszországtól, még ha fontos szállító is" - jelentette ki a szóvivő.

Steg hangsúlyozta, hogy nem csak gazdasági érdekek kötik össze a két országot, hanem "alapvető értékek" is, amelyek nem tehetők viszonylagossá, és nem képezhetik vita tárgyát. "Úgy gondoljuk, hogy mindkét országnak érdeke e kapcsolatok ápolása. Ezért várjuk Oroszországtól, hogy a konfliktus megoldásában ennek megfelelő álláspontot foglaljon el. Tudjuk, hogy Oroszországnak érdeke a gazdasági együttműködés fejlesztése Németországgal és az Európai Unióval, illetve hogy Oroszországnak sürgős szüksége van a megújulásra, termelőeszközeinek modernizálására, ami nem fog sikerülni az unióval való megfelelő együttműködés nélkül" - mondta.