A Németországban is nagyra becsült és elismert magyar író díszvendége volt annak a megemlékezésnek, amelyet a berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum hétfőre virradó éjjel rendezett, megnyitva egyben az évfordulóhoz időzített kiállítását.

"Nehéz elképzelni, hogy az emberekben miként lehet az érzékenységet felkelteni, amikor az események tömege közönyre oktat" - vélte Konrád, ugyanakkor hangoztatta: Németország akkori nagy bűne az érdekeltség és a közöny együttes műve volt. "Az érdekeltséget is hangsúlyozom, mert a gyilkosságok mellett ott volt a zsidó javak elvételének öröme is" - jelentette ki. A rablásvágy minden nagy gonoszság kísérőjelensége, miközben a közöny tompítja a lelkiismeret furdalást - fogalmazott az író.
    
"Aki nem emlékezik, az nincs" - hangsúlyozta az emlékezés fontosságával kapcsolatban Konrád, aki szerint "nincs emberi a tudatos emlékezés nélkül." Ezért kell a náci pogromra is emlékezni - jelentette ki. "A gonoszság ragályos betegség. Különösen az őrületnek olyan kirívó eseteiben, mint a pogrom, amikor az emberek olyasmit cselekszenek, amit nem is gondoltak volna korábban" - vélte az író, hangsúlyozva, hogy "frissen kell tartani az éberséget saját elvadulásunk lehetőségével szemben."     

Az író - aki 1997 és 2003 között a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia elnöke volt, s több magas német, illetve európai kitüntetésben, egyebek között a Károly-díjban részesült - úgy ítélte meg, hogy a németek rendkívül sokat tettek a múlttal való szembenézés érdekében. A múltfeldolgozás - mint kijelentette - nagy következetességgel ment végbe. "Szépnek tartom azt is, hogy a zsidó intézmények terjedhetnek, a zsidó közösségek erősödhetnek, s tisztelik a zsidókat" - jelentette ki. "Nagy dolognak tartom azt is, hogy Németország felelősséget érez Izrael állam létéért, s nem törődik bele abba, hogy vannak erők, amelyek létében fenyegetik Izraelt, s az ott élő zsidóságot."
    
Mindennek ellenére az antiszemitizmus továbbra is létezik Németországban és Európában - utalt rá a magyar író, hozzátéve: "Ez egy olyan betegség, amely nem múlik el, csak lappang. Visszahúzódik, egy ideig csendben marad, azután kitör". "Valószínűleg az emberi faj nem igazi remekműve az erkölcsi fejlődésnek, igényeli a gyűlöletet, s mindazt, ami vele jár. Egy időre le lehet szoktatni erről, azután kezdődik elölről" - fűzte hozzá Konrád, meglepőnek nevezve, hogy olyan népek, amelyek tegnap még elnyomottak voltak, felszabadulásuk után hirtelen elnyomókká változnak. Elnyomják, üldözik saját kisebbségeiket is. "Ezért nem árt, ha éberen és kicsit gyanakvóan nézzük a nagy emberi mozgalmakat."

A kirekesztés ideológiája újra és újra teret kap napjainkban, mert a gazdasági nehézségek idején a populista politika mindig tudja, kit kell felelőssé tenni társadalmi bajainkért, és készen szállítják a legsötétebb megoldásokat is - mondta a katolikus-zsidó kapcsolatok világkonferenciáján a Kristályéjszaka 70. évfordulójára emlékezve Mandur László, az Országgyűlés alelnöke vasárnap Budapesten.

A parlament alelnöke utalt arra, hogy a párizsi német nagykövetség titkárát 1938. november 7-én egy lengyel zsidó merénylő lelőtte, ezt "megbosszulandó" összehangolt pogromot rendeztek Németországban kilencedikéről tizedikére virradóra, Hitler jóváhagyásával, a katonai alakulat, az SA közreműködésével. Ennek során felgyújtottak és leromboltak 191 zsinagógát, kifosztották és szétverték a zsidóüzleteket, s több mint kilencven zsidó polgárt megöltek, és további harmincezret hurcoltak koncentrációs táborba. Ez volt a hírhedt "Kristályéjszaka".
   
Az emlékező tömeg előtt Mandur László kitért arra, hogy a berlini katedrális prépostja, Bernhard Lichtenberg a Kristályéjszaka után nyilvános imádságokat mondott a zsidókért, ennek következtében a dachaui koncentrációs táborban fejezte be életét. Cselekedeteiért később boldoggá avatták.
   
Utalt arra is, hogy a budapesti Dohány utcai zsinagóga udvarán álló, fémből készült ezüstfa a magyar zsidó mártírok emlékműve, amelynek minden egyes levele egy-egy koncentrációs táborban megölt zsidó ember emlékét őrzi. Őket az "ostoba előítéletek, a kirekesztés, a gyűlölet" gyilkolta meg, "az ordas eszmék mészárosainak ép elmével alig felfogható közreműködésével".

Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek beszédében kiemelte, hogy november 9-én a zsidóság, "de az aggódó európai keresztények is egy évfordulóra emlékeznek", amikor hetven éve "betört kirakatok üvegszilánkjai borították az utcát szerte Németországban és Ausztriában". Miután több mint nyolcezer üzletet zúztak szét, sok embert meggyilkoltak, ezreket elhurcoltak, "nem mozdult meg a világ" - folytatta.
   
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke hangsúlyozta, hogy "az események gonosz logikája nem éri be az egyszeri erőszakkal, ami megtörténhet egyszer, megtörténhet másodszor is. Holtak tucatjait meggyilkolt milliók követhetik." Így történhet ez manapság is, ha vállrándítással fogadunk egy gyűlöletből betört kirakatot, egy felgyújtott autót vagy a keresztények elleni pogromok hosszú sorát India különböző tagállamaiban.
   
Véleménye szerint "éberen kell figyelnünk arra, ha valahol igaztalan ostobaságból vagy sanda szándék bujtogatására gyűlölet és szenvedély lángol fel".

Az ünnepség végén a kántor éneke után a résztvevők az ezüstfához vonultak, ahol a holokauszt áldozatainak emlékére gyertyát gyújtottak. Az emlékezők között volt egyebek mellett Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete, Juliusz Janusz, a Vatikán magyarországi nagykövete, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.