Mint a magyar diplomácia vezetője elmondta, az erről szóló döntés hosszas vita után született meg, és a résztvevők végül leszögezték azt is, hogy a NATO-orosz párbeszéd során vitázni kell azokról a problémákról - így Grúziáról -, amelyekben ellentétesek az álláspontok.

A vitán - közölték többen a tanácskozást követő sajtótájékoztatókon - hangsúlyt kapott, hogy az atlanti szövetségnek számos területen közös érdekei vannak Oroszországgal, ezért kívánatos a párbeszéd, de elvei és értékei mellett ki kell állnia, és Moszkva értésére kell adnia: számos tekintetben elfogadhatatlannak tartja a magatartását.

Ezért végül abban állapodtak meg, hogy a NATO-orosz párbeszédet nem csupán a közös érdekek sora - az afganisztáni helyzet, a terrorizmus, a kalózkodás, a kábítószer-kereskedelem, az atomfegyverek továbbadása, illetve a veszélyes szándékú államok elleni fellépés - indokolja, hanem éppenséggel az is, hogy legyen olyan fórum, ahol felvethető a Grúzia szuverenitása melletti kiállás, a szakadár Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének kérdése és az orosz katonai támaszpontok létesítésének elutasítása. A NATO-nak fel kell szólítania Moszkvát arra is, hogy térjen vissza a hagyományos fegyveres erők korlátozásáról szóló, általa felfüggesztett hatályú megállapodás keretei közé - tették hozzá.

E szempontok hangsúlyozása kielégítette azokat a tagországokat is, amelyek - közülük a legerőteljesebben Litvánia - eddig attól tartottak, hogy most még túl korai lenne az NRC hivatalos felújítása.

A tavaly augusztusi orosz-grúz háború nyomán a NATO miniszteri szinten döntött az NRC befagyasztásáról, és most miniszteri szinten döntöttek ennek feloldásáról. Az a tény - mondta Göncz Kinga -, hogy az NRC csak az április eleji NATO-csúcs után hozható újra működésbe nagyköveti, illetve miniszteri szinten, nem teszi feltételessé e kapcsolattartás hivatalos felújítását.

A magyar külügyminiszter az újságíróknak beszámolt arról, hogy Afganisztánt illetően a külügyminiszterek üdvözölték az afgán elnökválasztás augusztus 20-ra történt kitűzését. A NATO hozzájárul a választások biztonságának szavatolásához, és ennek érdekében rövid időre katonai erősítést küld Afganisztánba. Magyarország - mondta Göncz Kinga - negyven újabb katonát kíván átmenetileg oda vezényelni. A tanácskozáson szó volt arról, hogy tartsanak március végén, vagyis nem sokkal a NATO-csúcs előtt széles körű nemzetközi konferenciát Afganisztán jövőjéről. Általános volt az a vélemény, hogy az Afganisztán körüli térség államait is be kell vonni ebbe a konferenciába. Időpontot és helyszínt azonban egyelőre nem határoztak meg.

Koszovót illetően - közölte Göncz Kinga - a résztvevők egyetértettek abban, hogy egyelőre nem jött el az ideje az ott állomásozó, NATO vezette KFOR-erők létszámcsökkentésének.