szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Miközben az Air France szerencsétlenül járt repülőgépének fekete doboza után kutatnak, a tragédia körülményeit vizsgáló szakemberek az óceánba zuhant gép maradványait is igyekeznek összegyűjteni. Ezek révén legalább olyan fontos adatokhoz lehet hozzájutni, mint a fekete doboz „megszólaltatásával”. A legfrisseb hírek szerint ugyanakkor eddig nem találtak semmit, ami a gépből származna.

Korábban arról szóltak a hírek, hogy a keresésben részt vevők kedd óta egy ülést, egy narancssárga mentőövet, több, nagyjából hétméteres fémdarabot és kerozinnyomokat fedeztek fel az óceán hullámain, 1200 kilométerre a brazil partoktól. Közben a brazil légierő közölte, a légi katasztrófa helyszínén fellelt roncsok közül a csütörtökön talált darabok - többek között egy szállítólap - nem a szerencsétlenül járt Airbus elemei. A Le Figaro című francia lap - ugyancsak a brazil légierőre hivatkozva - azt írja, eddig semmit nem találtak, ami a repülőgépbből származna, így a mentőmellény és a kerozinfolt sem az, aminek eddig gondolták.

Márpedig szakértők szerint a gép maradványainak összegyűjtése és tanulmányozása révén nagyon fontos információkhoz lehetne jutni arról, mi idézte elő a tragédiát. Annak is lenne jelentősége, hogy a roncsdarabok milyen távolságban találhatóak egymástól. A francia Le Figaro című lapnak nyilatkozva Ronan Hubert légibaleset-szakértő ezzel kapcsolatban elmondta: az 1988-as Lockerbie-i katasztrófánál (melyben líbiai terroristák robbantották fel a PanAm 747-et) több száz kilométernyi területen szóródtak szét a gép maradványai.

Az óceánban keresik az Airbus maradványait
© AP
A roncsok vizsgálatával ki lehetne deríteni, robbanás, netán villámcsapás okozta-e a tragédiát. Nagy műgonddal kell megvizsgálni a roncsokat, mert az állapotuk árulkodhat arról, milyen szögben és milyen erővel történt a becsapódás. Ha a gép törzsének egy darabján olyan nyomokat – például lyukat – fedeznek fel, amelyek egyértelműen „belülről kifelé” rongálták meg a törzset, az valószínűsítheti, hogy a gép felrobbant. Ha pedig a kutatómunka során a hirtelen leállt műszereket is megtalálnák, a mutatók állásából meg lehetne állapítani, pontosan mikor történt a katasztrófa. Legalább ilyen fontos a holttestek megtalálása: a tüdők megvizsgálásával meg lehetne állapítani, hogy belélegeztek-e füstöt, azaz ütött-e ki tűz, miközben a gép még repült.

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet erősen ajánlja azt is, hogy a megtalált roncsokból a szakértők újraépítsék a repülőgépet, s így derítsék ki, mi vezethetett a katasztrófához. A svájci Swissair légitársaság 1998-as, halifaxi balesete után a pilótafülke 95 százalékos rekonstrukciójával sikerült információkhoz jutni, miután a fekete dobozból nyert adatok hiányosak voltak. A több kilométer hosszú kábelek tanulmányozásával pedig meg tudták állapítani, mi okozta a tüzet, ami a katasztrófához vezetett.

Az Airbus fekete dobozainak adataiból is sok, ma még tisztázatlan részletre fény derülhetne, de a feltételezés szerint ezek az óceán mélyén vannak, s kiemelésük – ha egyáltalán megtalálják őket – legkorábban a jövő héten történhet meg. Akkor ér ugyanis a szerencsétlenség helyszínére egy speciális, távirányítású, 6 ezer méteres mélységig használható tengeralattjáróval felszerelt francia kutatóhajó.

 

 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!