A csökkentés fokozatos lesz, és minden egyes fázist csak annak alapos mérlegelése után hajtanak végre, hogy azt lehetővé teszi-e a koszovói katonai-biztonsági helyzet, valamint a térség stabilitásának szempontja, a politikai környezet - hangsúlyozta a főtitkár.

Megerősítette, hogy az első szakaszban a most mintegy 14 ezer fős nemzetközi erőt tízezer fősre akarják mérsékelni. Elképzelhetőnek mondta, hogy ez a jövő év elejére valósul meg.

NATO-források szerint az előzetes tervek arról szólnak, hogy másfél év alatt 2-3 ezerre csökkentsék a KFOR létszámát. Ha a körülmények engedik, jövőre a fokozatosság jegyében beiktatnak egy 10 ezerről 6500 főre történő csökkentési szakaszt is.

Jaap de Hoop Scheffer azonban kiemelte: a NATO nem köti magát előre meghatározott határidőkhöz, hanem mindig az időszerű helyzet elemzése alapján hozza majd meg csapatcsökkentési döntéseit, és szükség esetén a csökkentési folyamat akár vissza is fordítható.

Mint a főtitkár fogalmazott, az eddigi békefenntartó erőt elrettentő célú erővé alakítják át. A NATO azonban mindenképpen ott marad Koszovóban addig, ameddig szükséges, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján gondoskodik a terület biztonságáról - tette hozzá.

Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter újságíróknak azzal indokolta a KFOR-csökkentésről hozott döntést, hogy a helyzet ma már nem igényli Koszovóban a NATO "robusztus" katonai jelenlétét.

Magyarország jelenleg mintegy 350 katonával van jelen a KFOR-ban. Az első, idén megvalósítandó csökkentési szakasz - közölte Szekeres - Magyarországot érdemben nem érinti. A későbbieket illetően még csak a tervezés szakaszában vannak, de az elképzelések szerint körülbelül 200-220 főre csökkenne a magyar KFOR-részvétel. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország a teljes csökkentés arányához képest kisebb arányban fogja mérsékelni koszovói jelenlétét. Magyarországnak ugyanis - érvelt a honvédelmi miniszter - közvetlen nemzeti érdeke fűződik Koszovó biztonságához, hiszen az a nyugat-balkáni térség stabilitását illetően kiemelkedően fontos.

A magyar védelmi tárca vezetője elmondta: a 2015-ig terjedő időszakra vonatkozó magyar elképzelések azzal számolnak, hogy csökken a magyar békefenntartó jelenlét a Nyugat-Balkánon - Koszovó mellett Bosznia-Hercegovinában is -, megmarad a jelenlegi szinten Afganisztánban, a felszabaduló kapacitással pedig fel lehet készülni egy esetleges későbbi, európai uniós békefenntartó misszióban való részvételre, vélhetőleg Afrikában. A magyar szárazföldi haderő mintegy 10 százaléka teljesít jelenleg szolgálatot különböző nemzetközi békefenntartó, illetve megfigyelő missziókban - mutatott rá Szekeres Imre.

Az atlanti szövetség 1999 - a koszovói albánok ellen etnikai tisztogató hadjáratot folytató szerb haderő kiűzése - óta tart katonákat Koszovóban. A terület tavaly februárban kikiáltotta Szerbiától való elszakadását, önálló államiságát.

De Hoop Scheffer ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a koszovói NATO-mandátum nem kötődik a terület valamilyen jogi státusához, és az észak-atlanti szervezet jelenléte egyebek közt az etnikai szempontokra tekintettel is gondoskodik minden lakos biztonságáról.

Koszovóban időközben megvetette lábát az Európai Unió 2500 fős rendőri-igazságügyi missziója (EULEX), és szerveződőben van a helyi biztonsági erő is.