A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Az elemzők szerint Irán el akarja terelni a figyelmet a választások után az országban uralkodó feszültségekről, miközben próbálja megóvni diplomáciai kapcsolatait Kínával.
Mahmúd Ahmadinezsád, Irán elnöke a muzulmán nő megölését "a német kormány brutalitásának abszolút bizonyítékaként" értelmezte vasárnap, és kijelentette, hogy az országnak ezért az ENSZ előtt kellene felelnie. Július 1-jén a drezdai bíróság épületében egy 28 éves, orosz származású német férfi, Alex W. 18 késszúrással megölte a muszlim vallású, 31 éves terhes Marva as-Serbínit az asszony hároméves kisfia szeme láttára.
Serbíni aznap tanúként jelent meg a bíróságon, mivel korábban beperelte a férfit, mert az "iszlamistának", "terroristának" és "szajhának" nevezte az asszonyt, amikor az anya egy játszótéren arra kérte őt, hogy engedje kisfiát a hintán játszani. A bíróságon a férfi rátámadt a nőre, s megölte őt, majd a nő segítségére siető férjét is megsebesítette. A fanatikus idegengyűlölőként jellemzett férfi ellen a gyilkosság miatt letartóztatási parancsot adtak ki.
Ahmadinezsád iráni elnök szerint a német igazságszolgáltatási rendszer korrupt, és hangsúlyozta, hogy Németország rögtön kritikával illette az iráni kormányt a választásokat követő feszültségek kezeléséért, Serbíni halála után azonban csendben maradt. Angela Merkel német kancellár részvétét fejezte ki az esettel kapcsolatban, szóvivője pedig elmondta, hogy visszautasítják a vádakat, Németországban nincs helye iszlámellenességnek vagy idegengyűlöletnek.
Alireza Nader, a washingtoni székhelyű RAND Corp. kutatóközpont Irán-szakértője szerint azzal, hogy az iráni vezetés Németországot és az egész Nyugatot iszlámellenesnek titulálja, saját országán belül próbál szimpátiát kelteni, illetve szeretné elterelni a figyelmet a választásokat követő feszültségekről.
Eközben az északnyugat-kínai Hszincsiangban (Xinjiang) történtekről Irán kevés szót ejt. A hivatalos bírálat mindössze egy telefonhívásban jelent meg vasárnap, amelyben Manusehr Mottaki külügyminiszter megvitatta kínai partnerével az összecsapásokat, és kiemelte az iszlám országok érdekeltségét az ügyben.
A július 5-én este Urumcsiban kirobbant zavargásokban a Hszincsiangban többségben lévő ujgurok rátámadtak a Kína teljes népességének több mint 90 százalékát kitevő hanokra. A kínai kormány ujgur csoportokat tett felelőssé a zavargásokért. A muzulmánok világszerte tiltakozásba fogtak a kínai hatóságok fellépése ellen, egyes helyeken kínai zászlókat és termékeket égettek el.
Núri Hamedáni ajatolláh, tekintélyes vallási vezető szerint a Hszincsiangban történtek még a németországinál is súlyosabbak, Iránnak ezt nem kellene szó nélkül hagynia. Elemzők szerint az ország hallgatásának oka az, hogy Kína azon kevés ország egyike, amely barátságos viszonyt ápol Iránnal.
