szerző:
MTI

Az orosz oligarchák - akik sokmilliárd dolláros vagyonukat a Szovjetunió széthullása nyomán, részben a privatizálás útján, részben nem egészen tiszta úton szerezték - nagyrészt vétkesek az orosz ipar siralmas helyzetében, és egyszerűen fejik az államot, vagyis a népet. Ezt a megállapítást az Izvesztyija című lap közölte szerdán egy orosz tudományos tanulmányt idézve.

A gazdaságelemzők az oligarchák helyzetét vizsgálva arra jutottak: a dúsgazdagok vállalataik jövedelmét kivitték offshore cégekbe, mivel látták, hogy gazdasági megrázkódtatások várhatók. Aztán segítséget követeltek az államtól, mert tudták, hogy az a saját állampolgárai védelmében adni fog. A következő lépés az adósságokban fuldokló, ráfizetéses cégek államosítása lehet, és ezzel az oligarchák áthárítják adósságaikat az egyszerű állampolgárokra, az "Oroszország Pikaljovo után - az új politikai-gazdasági realitás" című tanulmány.

(Pikaljovóban az üzemek - köztük Oleg Gyeripaszka, Oroszország tavaly még leggazdagabb embere egyik, a környező üzemeket nyersanyaggal ellátó gyára - beszüntették a termelést, bezártak, gyakorlatilag az egész lakosság munka nélkül maradt. Júniusban hatalmas tüntetés volt Pikaljovóban, és Vlagyimir Putyin miniszterelnök megjelenését követelték. Putyin oda is ment, és nyilvánosan utasította Gyeripaszkát a gyár újbóli beindítására, ami meg is történt.)  

A teljes tanulmányt a tervek szerint szeptember 1-én teszik közzé, de már az előzetesen közölt részletek is nagyrészt magyarázattal szolgálnak arra, miért romlik tovább az orosz gazdaság helyzete: az első félévben a hazai össztermék (GDP) 10 százalékkal, az ipari termelés 15 százalékkal, a beruházások értéke 18 százalékkal csökkent, noha az állam hatalmas - egyes becslések szerint a GDP mintegy 10 százalékának megfelelő - összeget költött a gazdaság támogatására.

Annak okát, hogy ez a támogatás főleg a "kiválasztottakhoz" került, a kutatók az oligarchátusnak nevezett, sajátosan orosz jelenségben látják. Arról van szó, hogy az oligarchák struktúrái az utóbbi években gyakorlatilag teljesen ellenőrzésük alá vonták a gazdaságot.

A tanulmány szerzői szerint az államtól segítséget kérő oligarchák három megkülönböztető vonással rendelkeznek, amelyek meghatározzák az oroszországi gazdasági válság jellegét. 1.: Az állami gondoskodásban részesülő gazdasági társaságok túlnyomó többsége jogi szempontból nem orosz, mert az ország adóhatósági területén kívül van bejegyezve. Más államokban ilyen cégek csak nyilvános vita után, parlamenti jóváhagyással kaphatnak támogatást, Oroszországban azonban simán állami pénzhez jutnak azok, akik már rég kivitték az országból tőkéjüket. 2.: Az utóbbi években mindezeknél a cégeknél kialakultak a szükséges mechanizmusok ahhoz, hogy a vagyont a társasági tulajdonból magántulajdonná alakítsák, és a leggazdagabb oroszok jövedelme nagyrészt offshore társaságok számláin gyűlnek. Ezek a cégek kezelik a dúsgazdagok vagyonát és fedezik az illetők személyes kiadásait, Oroszországban viszont az oligarchák vagyonának csupán az a csekély része adóköteles, amelyet hajlandók bevallani. 3.: 2002 elejétől 2009. július 1-ig a gazdasági társaságok külföldi adósságai 24 milliárd dollárról 294 milliárdra, tizenkétszeresükre nőttek. A tőzsde tavaly júniusban kezdődött zuhanórepülése viszont számos nagy társaságot technikailag csődhelyzetbe juttatott, áll a tanulmányban.

A szerzők rámutattak: ez a három vonás magyarázza az orosz oligarchátus kettős helyzetét az új körülmények között, vagyis területen kívüli erőként lép fel, amelynek nem a gazdaság stabilizálása áll érdekében, hanem a saját vagyoni biztonságának garantálása. Másfelől, mivel munkát biztosít az orosz emberek jelentős részének, az oligarchátusnak módjában áll, hogy rákényszerítse akaratát a hatalomra és korlátlanul "fejje" a költségvetést, mégpedig egyre intenzívebben, és ennek következtében "az állami támogatás jelentős része semmiféle hatással nincs a gazdaság állapotára", idézte a lap a tanulmányt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Üzbég-orosz oligarcha ölelné keblére az Arsenal FC-t

A londoni Arsenal FC alatt mostanság igazán gyorsan gurul az ágyútalp. A Premier League-et, az angol első osztályú futballbajnokságot veretlenül vezetik, s a minap az is kiderült, hogy 200 millió fontot (72 milliárd forintot) meghaladó éves bevétellel az „Ágyúsok” váltak a leggazdagabb sportklubbá Angliában, s a világelső Real Madridtól is alig maradtak el. Nem csoda, hogy új befektetők kopogtatnak, közülük a leghangosabban a sportrajongásáról ismert üzbég-orosz milliárdos, Aliser Uszmanov veri az ajtót.

MTI Világ

Az oligarchák is megégették magukat a válságban

Narancsszínű Porsche kocsija mellett állva Jevgenyij Csicsvarkin jó arcot vág a balszerencséhez. El kell azonban ismernie, hogy a válság nyomán "ötször olcsóbban" adta el cégét, a mobiltelefonok kereskedelmében piacvezető Eurosetet, mint amennyit korábban ért.

Vélemény

Mózer András: Kornél kontra Ibolya avagy az oligarchák szövik a szálakat

A tét az, hogy az MDF képviselői hogyan viselkednek a parlamentben a következő hónapokban és milyen stratégiát követ a magát jobboldalinak definiáló párt a közelgő választáson. Erősítik-e Gyurcsány Ferenc helyzetét azzal, hogy egy olyan pillanatban kezdeményezik a parlament feloszlatását, amikor a javaslat bukásra van ítélve? Segítik-e távolmaradásukkal a különböző törvények, netán végül a költségvetés elfogadását is? Egyezkednek-e a második fordulóban a Fidesszel, vagy sem a választásokon?

hvg.hu Itthon

Magyar oligarchák pedig nincsenek, de a pénzt begyűjtik

A lex Mol néven elhíresült törvény, amely deklarált célja szerint a magyar stratégiai vállalatok védelmét szolgája, heves vitákat váltott ki a magyar közéletben. Van, aki a jogszabály megjelenése miatt már az orosz kapitalizálódási modell megjelenését vizionálja. Arra kértük Kolosi Tamás szociológust, a magyar társadalmi elit kutatóját, fejtse ki véleményét: vannak-e magyar oligarchák? A válasz a társadalmi mozgások mélyebb rétegeit is érintette az ideológiai harcok okaitól a pártpénzbegyűjtő mechanizmusok mozgatórugóiig.

Nácizással, néma megemlékezéssel indult a Berlinale

Nácizással, néma megemlékezéssel indult a Berlinale

Takarékosság vagy több pénz: nem közelednek az álláspontok az uniós költségvetésről

Takarékosság vagy több pénz: nem közelednek az álláspontok az uniós költségvetésről

Senyei György: "A bíróságoknak a kritikával együtt kell élniük"

Senyei György: "A bíróságoknak a kritikával együtt kell élniük"

Félmilliós "sminktükör” a Samsungtól: kipróbáltuk az új Z Flipet

Félmilliós "sminktükör” a Samsungtól: kipróbáltuk az új Z Flipet

650 lóerős hegyomlásként debütált a legújabb amerikai pickup

650 lóerős hegyomlásként debütált a legújabb amerikai pickup

Kirakják a Dagályból és az Arénából a gyógyulni járó bérleteseket

Kirakják a Dagályból és az Arénából a gyógyulni járó bérleteseket