Václav Klaus szerint Csehországnak kivételt kell kapnia a lisszaboni szerződés részét alkotó általános emberi jogok listájának érvényesítésekor, mert ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé válnak a II. világháború után elfogadott Benes-dekrétumok is.
A lisszaboni szerződés elfogadása "a jogbiztonság romlásához és a kialakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez" vezet - jelentette ki a cseh államfő pénteki prágai sajtóértekezletén. Leszögezte: olyan megoldásra gondol, mint amilyenben Nagy-Britannia és Lengyelország egyezett meg az Európai Unióval.
"A Cseh Köztársaságnak legalább utólagosan ki kell harcolnia egy ilyen engedményt" - hangsúlyozta Klaus. Megjegyezte: meggyőződése, hogy a cseh követelés aránylag rövid időn belül teljesíthető.
Klaus rövid nyilatkozata elején - kérdéseket feltenni nem volt lehetőség - bírálta Fredrik Reinfeldtet, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Svédország kormányfőjét, hogy nyilvánosságra hozta csütörtöki telefonbeszélgetésük tartalmát.
"Bár sokan nem látják világosan, a lisszaboni szerződés alapvető változást jelent a Cseh Köztársaság számára. Ezt a szerződést - mint tudják - mindig rossznak tartottam az Európai Unió fejlődése szempontjából. Elmélyíti az EU mai problémáit, növeli a demokráciahiányt, rontja országunk helyzetét és új kockázatoknak teszi ki. Egyebek között azért, mert a jogbiztonság romlásához és a kialakult vagyonjogi viszonyok megkérdőjelezéséhez vezet" - jelentette ki a cseh államfő.
A lisszaboni szerződésnek része az általános emberi jogok listája - fejtette ki Klaus -, amelynek alapján a luxemburgi Európai Bíróság elbírálja, hogy a tagországokban létező jogszabályok és eljárások összhangban vannak-e a listával. "Ez lehetővé teszi a cseh bíróságok megkerülését, lehetővé teszi, hogy a II. világháború után kitelepített személyek vagyonjogi követeléseit egyenesen az Európai Bíróságon érvényesítsék. A lista lehetővé teszi a cseh bíróságok már érvényes döntéseinek a felülvizsgálatát is" - mutatott rá Klaus.
A II. világháború után a csehszlovákiai németeket és a magyarokat háborús bűnösnek nyilvánították, elkobozták vagyonukat és elvették állampolgárságukat. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A szlovákiai magyarokat azután Csehországba való kitelepítéssel, kikényszerített magyar-csehszlovák lakosságcserével és reszlovakizációval próbálta meg felszámolni a korabeli csehszlovák hatalom. A probléma a gyakorlatban a mai napig sincs lezárva.
Klaus szerint rendkívül fontos kérdésről van szó, amelynek az előző cseh kormány nem szentelt megfelelő figyelmet. Csehországnak ezért utólag kell olyan kivételt kiharcolnia, mint amilyet a britek és a lengyelek kaptak.
"A ratifikálás előtt a Cseh Köztársaságnak legalább utólag hasonló kivételt kell kiharcolnia. Ezzel biztosítékot kapunk arra, hogy a lisszaboni szerződés nem eredményezheti az úgynevezett Benes-dekrétumok felülvizsgálatát" - húzta alá a cseh államfő.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
