A moratóriumot az alkotmánybíróság 1999-ben hirdette meg Oroszország Európa Tanácshoz való csatlakozásával összefüggésben, azzal, hogy mindaddig érvényes, amíg az olyan bűnözők, akiknek tetteire a törvény kizárólag halálbüntetést ír elő, nem kérhetnek az Oroszországi Föderációban bárhol esküdtszéki tárgyalást. Csecsenföldön, az utolsó helyen, ahol ez a lehetőség eddig nem állt fenn, január 1-től szintén bevezetik az esküdtszéki bíráskodás lehetőségét. Ezért a legfelső bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az mondja ki, alkalmazhatják-e újra az orosz bírák január 1-től a halálbüntetést.
Az orosz lapok pénteken részletesen foglalkoztak a kérdéssel, s például a Novoje Vremja arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz büntető törvénykönyvben bizonyos bűncselekményekre továbbra is szerepel a halálbüntetés, s mindeddig e paragrafusok eltávolítására semmiféle jogalkotói kezdeményezés nem volt. Ugyanakkor az ilyen büntetés esetleges visszaállítása ellentmondana számos nemzetközi jogszabálynak, így például az emberi és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai konvenció 6. jegyzőkönyvének.
A lap rámutatott továbbá: a törvény betűje szerint akár azt is kimondhatja az alkotmánybíróság, hogy az esküdtszéki bíráskodás csecsenföldi bevezetése nyomán nincs több akadálya a halálbüntetés alkalmazásának. Más szóval a nemzetközi problémák elkerüléséhez a jogszabályokon kell változtatni, ami eléggé hosszadalmas folyamat, annál is inkább, mivel az állami dumában több mint kétharmados többséggel bíró Egységes Oroszország Párt soraiban is eltérnek a nézetek mind a halálbüntetést, mind az Európa Tanácsban való orosz tagságot illetően.
A vezető politikusok szerint nem szabad visszaállítani a büntetés e végleges formáját, s a moratórium meghosszabbítása mellett foglalt állást Dmitrij Medvegyev elnök is. Vlagyimir Pligin, a duma illetékes bizottságának elnöke a lehetséges hibákra hívta fel a figyelmet, s úgy vélekedett, hogy követni kell az európai gyakorlatot, de például Alekszandr Basztrikin, a legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottság vezetője - akit a Kommerszant című lap idézett - határozottan a halálbüntetés visszaállítása mellett van.
A kérdés erősen vitatott az egész társadalomban, de a felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi húsz évben a többség - 65-70 százalék - a halálbüntetés mellett van. Ugyanakkor az emberek többsége (43 százalék) nem bízik a bíróságokban, de így is igen jelentős (38 százalék) azok aránya, akik bíznak az orosz igazságszolgáltatásban. A Levada Központ szerint 1994 és 2004 között alig 10 százalékot tett ki azoknak az aránya, akik teljesen megbíznak a rendőrségben, viszont 35-45 százalék egyáltalán nem bízik benne, a FOM közvélemény-kutató intézet szerint viszont a legfőbb ügyészségben megbízók aránya 2005-ben 17 százalék volt.
