szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Már több ország egészségügyi hatóságai felfigyeltek a gazdasági válság hatására szaporodó lelki megbetegedésekre.

Felakasztva találták a múlt héten a háza alagsorában David Kellermannt, az egyik legnagyobb amerikai jelzálogbank, a Freddie Mac 41 éves pénzügyi igazgatóját. Ő is a világválság áldozatának tűnik, akárcsak azok a sikeres bankárok, milliomos vállalkozók, akik tavaly ősz óta azért vetettek véget életüknek, mert nem bírták elviselni üzleti kudarcukat vagy éppen azt a lelki terhet, amelyet tíz- és százezrek egzisztenciájának tönkretétele okozott nekik. Igaz, egyelőre nem tudni, Kellermann miért adta föl, hiszen csak pár hónapja foglalta el új posztját 850 ezer dolláros sikerdíj reményében, és a banknál folyó vizsgálat az eddigi hírek szerint őt nem érintette.

Tőzsdealkusz New Yorkban. Stressz felsőfokon
© AP
Világosabb volt a helyzet, amikor az ősszel az első prominens áldozat, Kirk Stephenson, a brit Olivant Advisers befektetőcég 47 éves főnöke a vonat elé vetette magát: vállalkozása 250 millió eurót veszített. New Yorkban december 23-án saját irodájában vágta fel az ereit Thierry Magon de Villehuchet, francia arisztokraták amerikai vagyonkezelője, miután a rábízott pénzből majdnem másfél milliárd dollár elúszott azzal az 50 milliárddal, amelyet Bernard Madoff piramisjátéka (HVG, 2009. január 3.) húzott ki a befektetők zsebéből. A pénzügyi vesztesek halállistáján szerepel a tíz leggazdagabb német egyike, Adolf Merckle (HVG, 2009. január 17.), az egyik legsikeresebb svájci magánbankár, Alex Widmer, a Julius Bär főnöke vagy a multimilliomos ír építési vállalkozó, Patrick Rocca is.

Nem kerül ugyan az újságok címoldalára, de a hétköznapi emberek között is szép számmal akadnak, akiknek az idegeit megtépázza a mostani válság. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már tavaly ősszel jelezte, hogy az állásvesztés és az anyagi csőd az öngyilkosságok és a lelki betegségek szaporodását okozhatja. Az amerikai egészségügyi minisztérium pedig tájékoztatót tett közzé az interneten, mondván, a munkanélküliség, a jelzáloghitelek csődje, a befektetések elúszása rengeteg testi és lelki betegséget okozhat. Úgy látják, mindez közvetlenül nem vezet öngyilkossághoz, de az arra amúgy is hajlamosakat még sebezhetőbbé teszi. A minisztérium egyszerű tanácsokat ad a gazdasági bajok okozta depresszió, stressz ellen: vegyük észre a jó dolgokat is az életben, őrizzük meg a reményt, támaszkodjunk a családunkra, sportoljunk – ha pedig mindez nem segít, forduljunk orvoshoz vagy lelkészhez.

Ennél komolyabb programmal állt elő Alan Johnson brit egészségügyi miniszter. 13 millió fontos lelkisegély-csomagot jelentett be március elején. Kibővítik a pszichiátriai tanácsadó szolgálatot – igaz, nem azonnal, hanem nagyjából egy év alatt –, és munkaközvetítő szakembereket is odahelyeznek, elvégre a tétlenség miatti kétségbeesést az állástalanság megszüntetése orvosolja a leghatékonyabban.

De fordítva is: az állásvesztés réme javíthatja a munkahelyi jelenlétet. Az idei első negyedév német adatai szerint húsz éve nem volt olyan kevés a betegállományban töltött idő, mint most. Közhelyszerű, de igaz lehet a magyarázat: az emberek félnek, hogy a válság miatt elveszítik a munkahelyüket, ezért jobban megbecsülik az állásukat, és nem mernek távol maradni. Egyelőre nem látható, változik-e emiatt az egyik nagy betegbiztosító, a DAK idei éves jelentésében vázolt trend: bár a betegnapok aránya Németország-szerte egy évtizede stagnál, ezen belül nőtt a lelki bajok miatt táppénzbe vonulók aránya.

Második oldal (Oldaltörés)

Az oroszországi egészségügyi intézményekben sorra nyílnak a válság áldozatait ellátó rendelők és osztályok, ahol szakértők nyújtanak segítséget a pénzügyi krízis okozta stressz kezeléséhez. Az első számú oroszországi pszichiátriai központ, a Szerbszkij Intézet becslése szerint a súlyosbodó gazdasági és társadalmi gondok hatására pszichológushoz 20, pszichiáterhez pedig 10 százalékkal többen fordultak, és a korábbinak a négyszeresére ugrott az intézet telefonos lelkisegély-szolgálatára érkező hívások száma. A legtöbben feszültség, pánikrohamok, depresszió miatt jelentkeztek, sokszor nem is a maguk, hanem a hozzátartozóik ügyében – mondta a HVG-nek a forródrót egyik ügyeletese, aki arról is beszámolt, hogy az ősz végi, tél eleji csúcs után mára csökkent a segítségkérők száma.

Talán azért, mert az oroszokat más országok polgárainál felkészültebben érte a válság. Elvégre ők már az 1990-es évek elején, a Szovjetunió szétesése után, majd 1998-ban, a nagy pénzügyi összeomlás idején is átéltek hasonlót. „1998-ban váratlan volt a válság, egyik napról a másikra értéktelenedett el a rubel, most viszont előre jelezték a gondokat” – magyarázta a HVG-nek a Szerbszkij Intézet igazgatóhelyettese, Zurab Kekelidze. Ráadásul a jelenlegi bajokat több éven át tartó felívelő időszak, viszonylagos stabilitás előzte meg, ami sokat javított az oroszok lelki egészségi állapotán.

Ugyanakkor gyógyszerpiaci felmérések szerint a krízis nyomán Oroszországban a másfélszeresére nőtt a nyugtatók és ötödével a hangulatjavító szerek forgalma. A Trud című moszkvai napilap által idézett adatok pedig arról szólnak, hogy a lakosság csaknem ötöde, mintegy 25 millió ember már tavaly novemberben pszichológus vagy pszichiáter segítségére szorult, és a stressz miatt a korábbinál jóval több szív- és érrendszeri, valamint emésztőszervi megbetegedést is regisztráltak.

A világgazdaság globalizálódásának jele, hogy a fejlett országokhoz hasonló hírek érkeznek Indiából is. Ott sem csupán a menedzserek szenvedik meg – néha szintén az öngyilkosságba menekülve – a válságot. Az utóbbi másfél évtized gazdasági sikerei után most tömegeknek jelent csapást állásuk, jövedelmük elvesztése – írja a Lancet című brit orvosi hetilap.

BEDŐ IVÁN, POÓR CSABA / MOSZKVA

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Monitor

Lélekmentés

Magyarországon a pszichiátriai rendeléseken egyre gyakrabban kerülnek várólistára betegek.