HVG: Mekkora szerepe volt Önnek abban, hogy szerb kezdeményezésre az ENSZ Közgyűlése felkérte a Nemzetközi Bíróságot, mondjon véleményt, jogszerű volt-e Koszovó 2008-ban egyoldalúan bejelentett függetlenné válása?
V. T.: Szerbia nehéz helyzetben van, hiszen bármely demokratikusan megválasztott kormány azonnal elveszti a hatalmát, ha lemond az ország valamelyik részéről. Az erőszakos, azaz katonai megoldást elvető belgrádi vezetés sokáig azt fontolgatta, bepereli a Koszovót elismerő államokat. Én – valószínűleg többekhez hasonlóan – javasoltam Borisz Tadics államfőnek, kérje ki a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményét. Így nemzetközi jogi vizekre tereltük az ügyet, és eddig nemigen volt példa arra, hogy egy állam ilyen fontos ügyben kéri ki a testület véleményét. Egyébként nem értem, hogy ha a nagyhatalmak el akarták venni Koszovót Szerbiától, miért nem Szlobodan Milosevics szerb, majd jugoszláv államfő országlása alatt tették ezt. Akkor valóban jelentősen korlátozták ugyanis az albánok jogait.
HVG: Ha a bíróság jogosnak minősíti az elszakadást, Szerbia eszköztára valószínűleg kiürül. De mi lesz, ha Szerbiának kedvező döntés születik?
V. T.: Bár a tanácsadói vélemény – ellentétben a bírósági döntéssel – nem kötelező jellegű, nehéz helyzetbe kerülnek a Koszovót elismerő államok, köztük Magyarország is, bár nem hiszem, hogy alapvető változások történnének, azaz bárki is visszavonná döntését. Ugyanakkor biztos, hogy jelentősen lelassulna Koszovó nemzetközi elismerésének folyamata, és előfordulhat, hogy újabb tárgyalások kezdődnek Szerbia és a koszovói albán vezetés között.
