A gazdasági visszaesés ellenére meredeken nőnek a közel-keleti országok védelmi kiadásai, aminek örülnek a saját országukban zsugorodó piacokkal szembenéző nyugati fegyvergyártók.
Válság ide, válság oda, rekordokat döntött a Dubai Airshow, a világ egyik legnagyobb repülőgép- és fegyvervására. A nemrég zárult 11. bemutató minden korábbinál nagyobb területet foglalt el, a 47 országból érkezett 890 kiállító részvételi csúcsot hozott, az öt nap alatt megjelent közel 53 ezer látogató, 511 polgári és katonai delegáció majdnem ötödével több volt, mint a legutóbbi, 2007-es seregszemlén. A kiállításon 14 milliárd dollárnyi üzletet kötöttek civil repülőkről, katonai gépekről, helikopterekről, szimulátorokról, motorokról és egyéb berendezésekről.
Ezúttal a harci eszközökön volt a hangsúly. A várható vásárlások nagyságához támpontot adhat, hogy a közel-keleti katonai kiadások 2014-re meghaladják az évi 100 milliárd dollárt, ez a globális fegyverkereskedelem tizede. A térség legnagyobb fegyverfogyasztója Szaúd-Arábia, amelynek védelmi kiadásai 2001–2008 között folyó áron évi 33,14 milliárd dollárra duplázódtak, és jövőre is 10 százalékkal nőnek. Izraelé a második legnagyobb katonai büdzsé, 12,1 milliárd dollárral.
Az Egyesült Arab Emírségek – amelynek hetedmagával Dubai is tagja – védelmi költségvetése a harmadik évezred első évtizedében megnégyszereződik, és eléri a 7,7 milliárd dollárt. A lőfegyvereknek, a hozzájuk való muníciónak, az aknáknak és a rakétáknak az Emírségek – Kína és India után – a harmadik legnagyobb vásárlója volt a világon 2004–2008 között – áll a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentésében. Az utóbbi nyolc évben az Egyesült Államoktól megrendelt fegyverek több mint felét a Közel-Kelet országai vették meg.
HVG |
A brit BAE Systems – Európa vezető, a világ második legnagyobb fegyvergyártója – Dubaiban kiállította legújabb, többfunkciós harci gépét, az Eurofighter Typhoont, azt remélve, hogy 2020-ig számos üzletet köt a kulcsfontosságúnak tekintett Perzsa-öböl menti piacon. A vásáron ott volt amerikai vetélytársa is, a Lockheed Martin és a Boeing közös fejlesztése, az F–22 Raptor vadászbombázó.
A világ vezető fegyvergyártójának számító Boeing is a közel-keleti keresletre építi reményeit. Washingtonban ugyanis Barack Obama amerikai elnök javaslatára a kongresszus a nyáron a 680 milliárd dolláros katonai költségvetésből lecsípett 1,75 milliárdot, amiből hét új Raptort rendeltek volna. Az amerikai légierő számára eddig 187 F–22-es készült el, illetve készül, 65 milliárdos költséggel.
Míg a világ más részein a gazdasági visszaesés a védelmi kiadások mérséklésére kényszeríti a kormányokat, a Közel-Keleten a két dolog nem függ össze – tartja a Frost & Sullivan nemzetközi tanácsadó cég. A katonai költést a fenyegetettség és a válsághelyzet hajtja, például az iraki, az afganisztáni háború, a pakisztáni bizonytalanság, az iráni nukleáris program, újabban pedig a jemeni lázadások, illetve általában a terrorizmus elleni harc. Miközben a közel-keleti országok hadseregei a nyugati fegyveres erőkhöz képest kis létszámúak, gazdasági potenciáljukhoz viszonyítva a világon a legtöbbet – a GDP 6–10 százalékát – költik fegyverekre.
A katonai vásárlásokkal az öbölbeli országok több legyet is ütnek egy csapásra. A Jane's katonai tanácsadó cég szerint így befolyást vesznek Nyugaton: egy fegyverüzlet gyakran a végső érv egy politikai vagy gazdasági játszmában. Jelentős az ellentételezés is: az Emírségek például megköveteli, hogy az eladó az ügylet értékének legalább a felét helyben fektesse be. Az olajtól függő országok ily módon is igyekeznek színesíteni a gazdaságukat és csökkenteni a munkanélküliséget. Egyre gyakoribb, hogy az ellentételezés egy katonai eszköz gyártása. A Raytheon például az Emirates Advanced Investments céggel együttműködve fejleszti ki Talon nevű, lézerirányítású rakétáját (az első teszteket novemberben fejezték be), így könnyen előállhat az a helyzet, hogy az USA egy arab országtól vásárol majd csúcstechnológiájú katonai eszközt.
KERESZTES IMRE
Mik a legnagyobb tévhitek az anyagcserével kapcsolatban? Milyen tünetek jelezhetik a hormonháztartás problémáit? Hogyan védekezhetünk a káros környezeti hatások ellen, és miért hasznos a glükózmonitor? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Meglehetősen szabad kezet kapna rendkívüli helyzetekben a miniszter.
Az MTA visszavenné intézeteit.
Homoszexualizálás, sátánisták, szexuális bizonytalanságban szenvedő Orbán Viktor.
A HVG által megkérdezett infektológus szerint nem kell rettegni.
Ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipartelep.
Kamatostul.
