Igor Szmirnov, a szakadár államalakulat elnöke hétfőn cáfolta ugyan, hogy ilyen kéréssel fordult volna Oroszországhoz, de Moszkvában tartott sajtóértekezletén kijelentette: nincs kifogása orosz Iszkanderek állomásoztatása ellen, védelemként az amerikai rakétapajzs elemei ellen. A Nyezaviszimaja Gazeta ugyanakkor azt is tudni vélte, hogy Tiraszpol (a szakadárok fővárosa) a Dnyeszteren túli  területsávban állomásozó orosz békefenntartók  számának az 1992-es szintre való növelését is kérte , vagyis azt, hogy a jelenlegi 500 főről 2000 főre bővítsék létszámukat.

A Nyezaviszimaja Gazeta hozzátette, hogy az ukrajnai Régiók Pártja szerint Ukrajna is erősen aggódik a fejlemény miatt. A párt parlamenti frakciójánál emlékeztettek rá, hogy az ukrán-román kapcsolatok egyébként is hűvösek. Vaszilij Hara, a frakció elnöke kijelentette: az új ukrán vezetés "az előzőtől eltérően megvédelmezi az ország érdekeit egyebek között román vonatkozásban is".  "Pontosan tudjuk, mi zajlik ott, és ha kell, meg tudjuk védeni az ott élő ukránokat" - mondta a frakcióvezető. A lap emlékeztetett rá, hogy tavaly egy találkozón Dmitrij Medvegyev orosz elnök is azt ígérte Igor Szmirnovnak, a nemzetközileg el nem ismert Köztársaság elnökének, hogy Oroszország megvédi a Dnyeszteren túli területen élő állampolgárait. 

A terület lakosságának mintegy harmadát teszik ki az ukránok, s közülük mintegy 100 ezer ember rendelkezik ukrán állampolgársággal, és Szmirnov hétfői közlése szerint az ott élők közül "már több mint 120 ezer rendelkezik orosz útlevéllel". A Dnyeszteren túli terület lakosságát tavaly mintegy 527 ezer főre becsülték, a legutóbbi, 2004-es népszámlálás  szerint akkor mintegy 555 ezer volt. A lap szerint Tiraszpolban azt remélik, hogy az új ukrán vezetés nem akadályozza meg az orosz katonai jelenlét növelését a területen. A szállításokat ugyanis Moszkvának egyeztetnie kell Ukrajnával. Szakértők azonban úgy nyilatkoztak a lapnak, hogy Viktor Janukovics új ukrán elnök aligha megy ebbe bele egykönnyen.

A lap értesülései szerint Igor Szmirnov a múlt héten e kérdéseket megvitatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.  A Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság (Dnyeszteren Túli Terület, vagy Dnyeszteren Túli Köztársaság) a Szovjetunió felbomlása után az önállósodó Moldovától elszakadt keskeny földsáv a Dnyeszter folyó keleti oldalán. A függetlenséget népszavazás után, erős orosz segítséggel 1990. szeptember 2-án nyilvánította ki. A Moldovával folytatott rövid háború után, 1992. július 21-én aláírt békeszerződés értelmében a moldovai hatóságoknak nincs beleszólása a terület politikájába. A terület hivatalosan Moldovához tartozik, a világ egyetlen országa sem ismeri el önállóságát.