Brit sajtóértesülések szerint erősítést küldött a Falkland-szigetekhez a brit haditengerészet, miután ismét éleződik a feszültség a területre igényt tartó Argentínával.
A brit védelmi minisztérium csütörtökön cáfolta ugyan, hogy "haditengerészeti ütőerő" tartana a helyszínre, aznapi brit sajtóbeszámolók szerint azonban már a Nagy-Britanniától 13 ezer kilométerre fekvő dél-atlanti szigetek fővárosa, Port Stanley partjai előtt járőrözik a York nevű romboló. A The Sun, a legnagyobb brit tömeglap által idézett magas rangú haditengerészeti forrás szerint a Yorkot - amelyet egy felderítő és egy ellátó hajó is kísér - "elrettentési" céllal vezényelték a Falkland-szigetekhez. A forrás szerint az egység kivezénylése "nagy csendben" történt, megelőzendő, hogy Argentína provokációnak tekintse a fejleményt, de az argentinoknak "most már nem lehetnek kétségeik afelől, hogy ott vagyunk".
Gordon Brow brit kormányfő csütörtöki rádiónyilatkozatában - részletek nélkül - kijelentette: London "minden szükséges előkészületet megtett" a falklandi lakosság megfelelő védelmére. Ő is hozzátette ugyanakkor, hogy nem számol katonai "ütőerő" kivezénylésével, és a brit kormány "az értelmes tárgyalások" folytatásában bízik.
Előzőleg Argentína hajózási szigorításokat helyezett kilátásba, miután hírét vette, hogy Nagy-Britannia olajfeltáró fúrásokra készül a szigetek körüli vizeken. A szigorítások az argentin partok és a Falkland-szigetek közötti hajózásra érvényesek, de brit szakértők szerint ez nem akadályozza a szigetcsoport elérését tengeri úton, mivel ehhez nem kell útba ejteni az argentin felségvizeket.
A tervek szerint pénteken érkezik a térségbe egy úszó olajfúró létesítmény, amelyet Skóciából vontatnak a helyszínre. Szakértői becslések szerint a szigetek óceáni talapzata akár 60 milliárd hordónyi nyersolaj-készletet is rejthet; ez vetekszik az északi-tengeri - már kimerülőben lévő - olajkinccsel. Az északi-tengeri mezőkről a 70-es évek óta Nagy-Britannia hozzávetőleg 40 milliárd hordó olajat hozott felszínre.
Nagy-Britannia és Argentína 1982-ben 74 napos háborút vívott a szigetek birtoklásáért, miután az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, két nagy és több száz kisebb szigetből álló területet. Margaret Thatcher akkori brit kormányfő már három nappal az argentin invázió után útnak indította a II. világháború óta addig mozgósított legnagyobb brit haditengerészeti expedíciós egységet. A konfliktus 1982. június 14-én az argentin erők fegyverletételével zárult. A háborúban 255 brit és 649 argentin katona esett el.
A brit-argentin kapcsolatok azóta normalizálódtak, de Argentína továbbra is igényt tart az általa Malvinas-szigeteknek nevezett területre. Carlos Menem egykori argentin elnök egy ízben fejenként egymillió dollárt is felajánlott a szigetlakóknak, ha felveszik az argentin állampolgárságot, de a brit állampolgárságú, angol ajkú lakosság ezt elvetette.
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
