Közülük 227 millió életkörülményein tudtak némileg javítani - hívta fel a figyelmet csütörtökön közzétett jelentésében az ENSZ Habitat programjának vezetője, Anna Tibaijuka -, más helyeken azonban újabb és kiterjedtebb nyomornegyedek jelennek meg. Közlése szerint a folyamat egyenlőtlen: fejlődés tapasztalható a modern, gazdaságilag gyorsan növekvő országokban, míg a szegény államoknak a korábbiakhoz hasonlóan nagy problémáik vannak.

"Ha a kormányok nem tesznek ellene, évente hatmillióval több olyan emberrel lehet számolni, aki méltánytalan körülmények között kell, hogy éljen. 2020-ra a nyomornegyedekben élők száma akár 900 millióra emelkedhet" - mondta a magas rangú tanzániai ENSZ-képviselő. A napjainkban ilyen telepeken tengődők kétharmada a Szahara környéki országokban él, de milliók szorulnak nyomornegyedekbe Dél-Ázsiában, Kelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben is. 

A lakhatási körülmények megfigyelésével és javításával foglalkozó Habitat jelentéséből kiderül: a Föld lakosságának fele - közel 3,5 milliárd ember - városokban vagy városok környékén él. Az urbanizáció következményei azonban társadalmi bizonytalansághoz vezethetnek, a folyamatért pedig az elkövetkező generációk fizetnek majd magas gazdasági és társadalmi árat.