szerző:
hvg.hu/MTI

Az utóbbi évek legsúlyosabb koreai konfliktusának részeként a dél-koreai haditengerészet csütörtökön nagyszabású tengeralattjáró-elhárító gyakorlatba kezdett. Katonai erejét tekintve szakértők szerint Észak-Korea már csak árnyéka egykori önmagának, de egy fegyveres konfliktus mindkét országban hatalmas károkat okozna. A megoldásban fontos szerep juthat Kínának és az Egyesült Államoknak.

Az egynapos dél-koreai hadgyakorlat Észak-Korea nyugati partjainál zajlik. A hadgyakorlatban tíz hadihajó vesz részt, közöttük egy háromezer tonna vízkiszorítású torpedóromboló. A gyakorlat elején tüzérségi fegyverekből lőtték a kijelölt célpontokat, és bombákat dobtak le rájuk. Az észak-koreai állami média a hadgyakorlatokkal kapcsolatosan azzal vádolta Dél-Koreát, hogy háború peremére sodorja a két országot. Dél-Korea azonban elrettentés céljából júliusban két további gyakorlatot tervez közösen az Egyesült Államokkal a nyugati partoknál.

Dél-koreai gyakorlat Taena közelében
©

A hadgyakorlat és az utóbbi napokban kibontakozott válság előzménye, hogy március végén a Sárga-tengeren elsüllyedt egy dél-koreai hadihajó, Szöul pedig Phenjant tette felelőssé a tragédiáért. Egy nemzetközi szakértői csoport ugyanis megállapította, hogy észak-koreai torpedó süllyesztette el a hajót, 46 matróz halálát okozva. Phenjan tagadja, hogy bármi köze lenne a tragédiához, de a vizsgálat közzététele óta drámai módon nőtt a feszültség a két ország között. Phenjan harckészültségbe helyezte a hadsereget és bejelentette, hogy megszakít minden kapcsolatot Szöullal, Dél-Korea viszont kereskedelmi büntetőintézkedéseket foganatosítana Phenjan ellen, és felújítja hét éve szünetelő propaganda-hadjáratát északi szomszédja ellen. Phenjan felmondta azt a megállapodást is, amely arra vonatkozik, hogy Szöullal elkerüljék a véletlen haditengerészeti incidenseket. Az észak-koreai hadsereg vezérkara közölte, hogy azonnal csapást mérnek bármilyen dél-koreai hadihajóra, amely behatol az ország felségvizeire.

Csütörtökön mintegy tízezren, köztük háborús veteránok tüntettek Szöulban, és bosszút követeltek a Cshonan hadihajó márciusi elsüllyesztéséért. A demonstrálók elégettek egy észak-koreai zászlót. "Halál Kim Dzsong Ilre!" - kiáltották a tüntetők Észak-Korea vezetőjére utalva. Követelték továbbá a kormánytól, hogy büntesse meg azokat az ellenzéki politikusokat, akik megkérdőjelezik a nemzetközi vizsgálat következtetéseit.

Katonai erő északon és délen

A koreai háború utáni első négy évtizedben egyértelmű volt Észak-Korea katonai fölénye a déliek felett, mind a felszereltséget, mind pedig a harcoló alakulatok létszámát tekintve – írja legfrissebb elemzésében a stockholmi székhelyű Institute for Security & Development Policy (ISDP) kutatóintézet. Ez a létszámot tekintve még mindig így van, de a tanulmány szerint az észak-koreai gazdaság nehéz helyzete miatt az utóbbi időben kifejezetten nehézzé – vagy egyenesen lehetetlenné – vált új, modern katonai eszközök beszerzése.

A külföldi beszerzési lehetőségek alaposan megcsappantak, miután a Szovjetunió felbomlása után a meggyengült Oroszország 1995-ben felmondta védelmi megállapodását Észak-Koreával és ingyenesen nem szállított tovább olajat és új technológiát az országba. Bár a másik fontos szövetséges, Kína gazdaságilag megerősödött, évek óta csak „készpénzes” szállítmányokat küld Észak-Koreába – igaz, olajjal és élelmiszerrel még mindig segélyezi az országot. Bár Kína nem bontotta fel a kölcsönös védelmi megállapodását Észak-Koreával, a stockholmi intézet szerint nem valószínű, hogy egy esetleges katonai konfliktus esetén beszállna a harcba Észak-Korea megvédéséért.

A külföldi beszerzések mellett – bizonyos rakéták előállításától eltekintve – északon a belföldi hadiipar lehetőségei is erőteljesen korlátozottak. Amerikai becslések szerint ennek ellenére Észak-Korea GDP-jének 25-33 százalékát fordítja katonai kiadásokra (a hivatalos észak-koreai adat szerint „csak” 15,8 százalékát). E kiadások Dél-Koreában a GDP három százalékát érik el. Bár a számok nem árulkodnak a szervezettségről, a kiképzés minőségéről és így a katonai haderő hatékonyságáról sem, az intézet szerint összehasonlítási alapot nyújthatnak. Az ISDP alábbi táblázatának adatai a 2009-es helyzetet mutatják, a zárójeles adatok 2004-ből származnak.

 Katonai erő  Észak-Korea  Dél-Korea
 Csapatok teljes létszáma  1 106 000 (1 082 000)  686 000 (687 000)
 Tartalékosok  4 700 000 (4 700 000)  4 500 000 (4 500 000)
 Hadsereg létszáma  950 000 (950 000)  560 000 (560 000)
 Tankok száma  3 500 (kb. 3 500)  2 330 (2 330)
 Tüzérség  17 900 (10 400)  10 774 (n.a.)
 Tengeralattjárók (taktikai)  22 (26)  22 (20)
 Járőrhajók és parti őrség hajói  335 (310)  75 (84)
 Légierő létszáma  86 000 (86 000)  64 000 (63 000)
 Harci repülőgépek száma  620 (621)  491 (538)
            - ebből "modern"  35 (46)  357 (338)

Kínának kulcsszerepe lehet

Az Egyesült Államok és Japán Szöullal együtt szankciókat követel Phenjan ellen, a leginkább érintettek közül eddig csak Kína nem foglalt állást - mindeddig csak nyugalomra intette a két Koreát. Pedig az események egyik kulcsát alighanem Peking tartja a kezében - ám ugyanakkor a Koreai-félszigeten kibontakozott háborús logika több okból is óvatosságra készteti. "Ez nagyon bonyolult kérdés, nincs közvetlen információnk. Jelenleg komolyan és körültekintően tanulmányozzuk a helyzetet, értékeljük az összes féltől befutó tájékoztatást. A kérdés fontosságának megfelelően, objektív és igazságos módon fogjuk kezelni ezt az ügyet" - mondta szerdán Csang Cse-csün kínai külügyminiszter-helyettes.

Miért süllyeszthették el a Cshonant?
Egyes elképzelések szerint a dél-koreai hadihajó elleni torpedótámadással Észak-Korea esetleg bosszút akart állni egy tavaly novemberben, a két ország vitatott tengeri határánál kirobbant incidensben elszenvedett megalázó vereségéért. Akkor dél-koreai gyorsnaszádok nyitottak először tüzet az észak-koreai haditengerészet egyik hajójára, mert az szerintük megsértette a vitatott határvonalat. Mások szerint viszont a Cshonan elsüllyesztésének hátterében inkább az állhat, hogy a hazájában "kedves vezetőként" emlegetett Kim Dzsong Il erejét és hatalmát akarta demonstrálni az akcióval, különösen a külvilágtól hermetikusan elzárkózó állam hadseregének vezetése előtt. A gyenge egészségi állapotú észak-koreai vezető azon munkálkodik, hogy majd egyik fia vegye át tőle az irányítást, s ezzel fennmaradjon a családi dinasztiának az ország létrejötte óta töretlen hatalma. Ezenkívül indokolhatja az erődemonstrációt az is, hogy szokatlan elégedetlenséget és mozgolódást szült az észak-koreai nemzeti valuta, a von tavaly év végi leértékelése.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pekingi látogatása után szerdán egy napra Szöulba érkezett, Ven Csia-pao kínai miniszterelnököt is a dél-koreai fővárosba várják, ahol szombaton és vasárnap részt vesz Kína, Japán és Dél-Korea hármas csúcstalálkozóján. Clinton már Pekingben szerette volna elérni, hogy Kína az ENSZ-ben fogadjon el Észak-Koreát sújtó nemzetközi szankciókat, de két napig tartó megbeszélései után csak annyit mondhatott, hogy amerikai részről tudják: a koreai félsziget békéje és biztonsága Washington és Peking "közös felelőssége", illetve "a kínaiak elismerik a helyzet súlyosságát, és megértik a dél-koreaiak reagálását". Peking "együttműködést" ígért  az Egyesült Államoknak és a többi érdekelt országnak, továbbá reményének adott hangot, hogy a koreai felek nyugalomról és mérsékletről tesznek tanúbizonyságot - viszont óvakodott elítélni Észak-Koreát.

Clinton erre már Szöulból azt üzente, hogy kész további információkat átadni Kínának annak bizonyítására, hogy Észak-Korea torpedózta meg a Cshonant. Ám Peking állásfoglalása korántsem csupán a bizonyítékok meggyőző erejétől függ. Kína támogatása, de legalábbis tartózkodása az ENSZ Biztonsági Tanácsában elengedhetetlen ahhoz, hogy keményebb szankciók szülessenek Phenjannal szemben. 2009-ben Peking hozzájárulása nélkül az ENSZ BT nem sújthatta volna szankciókkal Phenjant az Észak-Korea által végrehajtott kísérleti atomrobbantás miatt.

A Cshonan maradványai
©

Kína különleges szerepet játszik a "hatok csoportjában" is: az Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Kína és a két Korea képviselői ennek keretében 2003 óta tárgyaltak Észak-Korea korábban megkezdett és minden nemzetközi nyomás ellenére folytatódó atomfegyver-programjának leállításáról. A BT tavalyi elítélő határozata óta Phenjan bojkottálja a hatos fórumot, és Kínán kívül más résztvevő aligha bírhatja rá a visszatérésre. Legutóbb, amikor négyéves szünet után Kim Dzsong Il észak-koreai vezető május elején nagy titokban Kínába látogatott, az utólagos hivatalos bejelentés szerint éppen az ehhez szükséges feltételekről tárgyalt vendéglátóival.

Peking ugyanis nem egyszerűen szomszédos hatalom, hanem Észak-Korea szövetségese is. Ahogy a párizsi L'Express fogalmazott, "egyike annak a kevés országnak, amelyekről ez elmondható, és közülük is a legkomolyabb". A Kínában "stratégiainak és hosszú távúnak" nevezett kapcsolat azért is fontos tényezője a koreai helyzetnek, mert Peking rendszeresen állást foglal az olyan szankciók ellen, amelyek végzetessé válhatnának Kim Dzsong Il gazdaságilag igen rossz helyzetben lévő rendszerére. Ugyanakkor Kína virágzó gazdasági és politikai kapcsolatokat épített ki Dél-Koreával, és az atomvitában közvetítve stabilizáló szerepet töltött be a Koreai-félszigeten. Amikor azonban a vita a Biztonsági Tanács elé kerül, Pekingnek valamilyen módon állást kell foglalnia.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Sikeres magfúziót hajtott végre Észak-Korea

Észak-Korea sikeres magfúziót hajtott végre, legalábbis a hivatalos észak-koreai sajtó szerint. Dél-koreai és orosz szakértők kétkedve fogadták az elszegényedett kommunista ország magfúzióról szóló bejelentését.

MTI Világ

Harckészültségbe helyezték az észak-koreai hadsereget

Kim Dzsong Il észak-koreai vezető állítólag harckészültségbe helyezte az ország hadseregét, és a fokozódó feszültségről árulkodik a Koreai-félszigeten az is, hogy Szöul hétéves szünet után ismét alkalmazza Phenjannal szemben a pszichológiai hadviselés eszközét. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség jelentése szerint Észak-Korea megszakít minden kapcsolatot Dél-Koreával, beleértve a két ország közötti kommunikációt is.

MTI Világ

Izrael szerint Észak-Korea fegyvert szállít a Hamásznak

A Hamász palesztin mozgalomnak és a Hezbollah libanoni síita szervezetnek szánt fegyvereket szállított az az észak-koreai repülőgép, amelyet tavaly decemberben foglaltak le a thaiföldi fővárosban - közölte szerdán Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter.

Itt az új törvény: Kínában este 10 után tilos videojátékozni

Itt az új törvény: Kínában este 10 után tilos videojátékozni

Rákérdeztek a kormánynál, hogy mit jelent a létszámstop az egészségügyben, de nem jött válasz

Rákérdeztek a kormánynál, hogy mit jelent a létszámstop az egészségügyben, de nem jött válasz

Elmenekült az országból a lemondott bolíviai elnök

Elmenekült az országból a lemondott bolíviai elnök

Megőrülnek a netezők pár apró kis kockáért, néhány nap alatt százmilliókat hoztak kitalálójuknak

Megőrülnek a netezők pár apró kis kockáért, néhány nap alatt százmilliókat hoztak kitalálójuknak

90 éves lenne Grace Kelly

90 éves lenne Grace Kelly

Katasztrofális tüzek veszik körül Sydneyt

Katasztrofális tüzek veszik körül Sydneyt