| Nem viszik a V4 tagsága elé a szlovák-magyar vitát |
A szlovák külügyminiszternek meggyőződése, hogy a Pozsony és Budapest közti jelenlegi viták nem lesznek kedvezőtlen hatással a visegrádi csoport (V4) működésére. Miroslav Lajcák abból az alkalomból nyilatkozott, hogy Szlovákia egy hónap múlva, július elsején egy évre átveszi Magyarországtól a V4-ek elnöki tisztségét. Ez a jövő év első felében átfedi egymást a magyar európai uniós elnökséggel. "A kétoldalú ügyeket eddig mindig sikerült kétoldalú keretben, illetve a nemzetközi intézményeken keresztül megtárgyalni, s nem vittük a visegrádi négyek elé. A Szlovák Köztársaságnak biztos nem lesz érdeke, hogy megváltoztassa ezt a hagyományt. Azzal számolunk, hogy a V4-ek keretében továbbra is ugyanolyan hatékonyan fogunk kommunikálni, mint eddig" - jelentette ki a miniszter. |
A pozsonyi parlament által néhány napja elfogadott módosítás lényege, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. Szlovákia ezt a jogszabályt az Országgyűlésnek a magyar állampolgársági törvényt módosító döntésére válaszul fogadta el.
A pozsonyi parlament által néhány napja elfogadott módosítás lényege, hogy az a szlovák állampolgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. Pozsony szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot, nemzetbiztonsági kockázatot jelet Szlovákia számára. A szlovák jogszabály módosításával ezt szeretnék kiküszöbölni.
A szlovák állampolgársági törvény módosítását a három koalíciós párt és az ellenzéki kereszténydemokraták szavazták meg. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elutasította. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd nem vettek részt a szavazáson. A módosított szlovák állampolgársági törvény július 17-én lép életbe. A pozsonyi parlament 1992-ben, még a csehszlovák állam idején ezen a napon fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot, amely az első hivatalos lépés volt az önálló Szlovákia megalakulásához.
Miroslav Lajcák külügyminiszter kijelentette, hogy a szlovákhoz hasonló állampolgársági törvénye jelenleg 11 európai államnak van, köztük a szomszédos Csehországnak, Ausztriának, illetve Szlovéniának. Az MKP jelezte: mérlegeli, hogy a szlovák alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.
Cseh és szlovák egyeztetések
Szlovák és cseh szakértők múlt pénteken kezdtek konzultációt a módosított szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos részletekről. Az új szlovák jogszabály megnehezíti a cseh állampolgárságáért folyamodó szlovák állampolgárok helyzetét, akik így gyakorlatilag nem tudják megőrizni szlovák állampolgárságukat. Az állampolgárság automatikus elveszítése nem vonatkozik azokra, akik születéskor vagy házasság révén kapják meg az állampolgárságot.
A törvénymódosítás elfogadása után Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta, hogy a törvény nem vonatkozik a cseh állampolgárságért folyamodókra. Később a szlovák külügyminisztérium úgy módosította a közleményt, hogy Lajcák azt akarta mondani, hogy azokra nem vonatkozik, akik már megkapták a cseh állampolgárságot. A cseh törvény értelmében a szlovák állampolgárok más országok állampolgárainál könnyebben kaphatják meg a cseh állampolgárságot. Ez azokra vonatkozik, akik vegyes, csehszlovák házasságban születtek, kiskorúak voltak 1992. december 31-én, Csehszlovákia kettéválása idején, és csehszlovák állampolgárok voltak.
Filip Kanda, a cseh külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy valóban tartottak szakértői tárgyalást, de részleteket nem közölt. Szlovák kollégája, Peter Stano sem árult el részleteket. Több szlovák állampolgár érdeklődött a cseh állampolgárság megszerzéséről a nagykövetségeken. A pozsonyi cseh külképviseleten elmondták, hogy a törvény elfogadása óta számos kérdést kaptak telefonon és e-mailen.
Sólyom is aláírta a magyar törvényt
Sólyom László köztársasági elnök szintén hétfőn írta alá a magyar állampolgárságról szóló törvényt, amely alapján a határon túli magyarok kedvezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). Az Országgyűlés múlt hét szerdán 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. A fideszes és KDNP-s képviselők - Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt - által jegyzett javaslat értelmében a jogszabály augusztus 20-án lép hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kell alkalmazni. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A módosítás értelmében kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja; továbbá ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. A honosítás egyéni kérelemre, nem automatikusan történhet. A javaslat az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
