Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Hosszú idő óta az idei elnökválasztás után alakult ki először az a helyzet Lengyelországban, hogy a kormányfő és az elnök is ugyanannak a pártnak, a jelenleg kormányzó Polgári Platformnak (PO) a tagja. Ez jelentősen megkönnyíti majd azoknak a reformoknak az elfogadását, amelyeknek célja több más mellett a lengyel költségvetési hiány és a munkanélküliség csökkentése.
Komorowski a vasárnapi második választási forduló estéjén
AP
Komorowski a kampány során ígéretet tett arra, hogy szorosan együttműködik majd a kormánnyal az ország modernizálására és a szükséges változtatásokra – például a nyugdíjkorhatár megemelésére vagy az állami cégek privatizációjára – vonatkozó reformtervekkel kapcsolatban. A Tusk vezette kormány korábban rendszeresen szembetalálta magát a korábbi elnök, a szmolenszki repülőgép-katasztrófában meghalt Lech Kaczynski vétójával, ami lehetetlenné tette a tervek végrehajtását.
Szoros eredmény a második fordulóban
Az elnökválasztást Lech Kaczynski halála miatt hozták előre, a néhai elnök kezdetben esélytelenebbnek tartott ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski pedig az áprilisi baleset óta fokozatosan felzárkózott az elnöki posztot ideiglenesen betöltő Komorowski mögé. Az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában a sokak által vártnál szorosabb eredmény született: Komorowski a szavazatok 53 százalékát, míg a Kaczynski-testvér, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje 47 százalékot szerzett.
Az eredmény kialakulásában egyes vélemények szerint a tragikus repülőgép-baleset okozta sokk mellett az is közrejátszhatott, hogy a kormányt sok kritika érte a májusi-júniusi árvizek kezelésével kapcsolatban. Jaroslaw Kaczynskit ugyanakkor a 2006-2007-es, sokak által kaotikusnak tartott kormányfőségének emléke hátráltathatta a szavazatgyűjtésben. Ebben az időben egyébként a két ikertestvér látta el a miniszterelnöki és államelnöki feladatokat.
Túl erős az ellenzék a reformokhoz?
A szoros elnökválasztási eredmény - Lengyelország megosztottsága mellett – azt mutatja, hogy a konzervatív erőknek és Kaczynski pártjának lehet esélye a 2011-ben sorra kerülő parlamenti választásokon is. A jelenleg kormányzó párt egyes elemzők szerint épp ezért kétszer is meggondolja, hogy milyen és mennyire fájdalmas reformokat mer elfogadni a 2011-es voks előtt. „Problémás lesz a reformok végrehajtása” – idézi a varsói Bank BPH egyik elemzőjét az AP. „Ezzel a meglévő politikai támogatottságukat kockáztatnák, hiszen a reformok a választók döntő többségét is érintené.”
Jaroslaw Kaczynski
AP
Pedig lenne mit tenni: bár a 38 milliós Lengyelország ritka kivételként recesszióba süllyedés nélkül vészelte át a gazdasági válságot, a munkanélküliség mértéke hozzávetőleg 12 százalékra nőtt, a hiány pedig tavaly meghaladta a GDP 7 százalékát. Az elemzők szívesen látnák azt is, ha a kormány megemelné a tehetősebb mezőgazdasági termelők kedvezményes adóját, illetve megszüntetné a szociális és egészségügyi engedményekkel való visszaéléseket. Komorowski megválasztásának hírére hétfőn erősödött a zloty, de a várható kormányzati reformokkal és kiadáscsökkentéssel kapcsolatos befektetői öröm - többek között a Wall Street Journal blogbejegyzése szerint is - túl korai lehet.
