Már jövő héten megjelennek az első közbeszerzési pályázatok (többek között új irodák bérléséről) a magyar állampolgárság egyszerűsített megszerzéséhez kapcsolódó fejlesztésekről, szeptemberre pedig teljes lehet a kép arról, hogy a várhatóan megnövekedő munka miatt az érintett állami intézményeknél pontosan milyen beruházási igények merültek fel – mondta a hvg.hu-nak a kettős állampolgársággal kapcsolatos feladatokért felelős miniszteri biztos, Wetzel Tamás.

A kérelmek várhatóan nagy száma, illetve a gyorsított eljárás kihívás elé állíthatja az állami intézményeket, amelyek eddig évente hozzávetőleg 4-4,5 ezer állampolgársági kérelmet fogadtak be és dolgoztak fel. Ezzel szemben jövőre akár több százezer is befuthat hozzájuk.

Részletes számítások alapján

A kormány idén 830 millió forintot szán az egyszerűsített honosítással kapcsolatos kérelmek befogadásának és feldolgozásának előkészítésére. A költségvetés általános tartalékából fedezendő összeg legnagyobb része, 443 millió forint a Külügyminisztériumhoz vándorol, 375 milliót kap a belügyi tárca, míg a maradékot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium használhatja fel – mondta a hvg.hu-nak Wetzel Tamás.

Honosítási okirat – nagy rohamot várnak

Horváth Szabolcs

„A költségeket részletesen kiszámoltuk, a bérjellegű kiadásoktól az irodabérleten keresztül egészen a munkaeszközökig és a szoftverekig” – mondta a július 16-án kinevezett biztos. A kérelmek januártól várható áradatának fogadásához Wetzel Tamás szerint meg kell erősíteni a külképviseleteket és komoly fejlesztésekre van szükség a kérelmeket elbíráló Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (BÁH) is. Utóbbinál létszámbővítés várható, a 40 felsőfokú és 60 középfokú végzettségű leendő munkatárs felvételével kapcsolatban hamarosan megjelennek a pályázati kiírások.

Egyébként a személyi költségek teszik majd ki az egyszerűsített honosítás bevezetésével kapcsolatos állami kiadások legnagyobb részét, az érintett intézményekben összesen 200 fő felvételét tervezik. „Természetesen, mint minden munkahelyteremtésnél, a bérjellegű kiadások jelentős része aztán visszatérül a költségvetésbe” – tette hozzá Wetzel Tamás.

Gazdasági haszna is lehet

A miniszteri biztos szerint az egyszerűsített honosítás bevezetésében érintett szervezeteknél a felkészülés más és más típusú fejlesztéseket, átalakításokat tesz szükségessé, például a szakkonzulok, adminisztrátorok konzulátusokra való kiküldésétől egészen egy-egy iroda kifestéséig vagy újabbak bérléséig.

Kiemelte, hogy a tervezés és fejlesztés minden fázisánál fontos szempont az ideiglenes jelleg. „Azzal számolunk, hogy a jövő évi nagy ’hullám’ után radikálisan csökkenni fog a kérelmek száma és 2013-2014-től egy állandó értékre fog beállni. Ennek megfelelően a bérleti szerződések és a munkaszerződések is 2011. december 31-ig fognak szólni, nem lesznek így felesleges fejlesztések, hosszabb távú kiadások, amiket nem lehet megszüntetni” – mondta Wetzel Tamás.

Szlovákia helyett sokan inkább Magyarországon kérelmeznék

AP

Bár szerinte a honosítási eljárás egyszerűsítésével az Országgyűlés alapvetően morális igényeket elégített ki, a jogszabályváltozásnak, illetve a bevezetésre való felkészülés során elvégzett fejlesztéseknek gazdasági hasznuk is lehet.

„Hosszabb távon a mostani beruházások meg fognak térülni, hiszen felesleges adminisztratív terhek, felesleges bürokrácia fog megszűnni, amely eddig az emberek életét keserítette. A határon túli magyaroknak ezek után nem kell meghívólevélért, vízumért, regisztrációs igazolásért, tartózkodási engedélyért, letelepedési engedélyért folyamodniuk és az állampolgársági eljárás is sokkal egyszerűbb lesz” – mondta Wetzel Tamás, aki szerint emiatt például 2011 végére a BÁH-on belül 200-250 alkalmazott szabadulhat fel e feladatok ellátása alól. Őket később az illegális migráció elleni munkába vonhatják be.