Szemmel láthatóan nem tetszett Angela Merkelnek a kérdés, pedig nem is ő volt az első számú címzett. „Na, ez meg mire jó?” – jelezte egy grimasszal, amikor a múlt héten Berlinben újságírók azt tudakolták Jorgosz Papandreu görög miniszterelnöktől, mit szól ahhoz az ötlethez, hogy az államadósság törlesztése fejében Görögország adjon el egy-két szigetet. A görög kormányfő, aki éppen akkor fejezte be kétoldalú tárgyalásait a német kancellárnővel, és ennek eredményeit ismertetni álltak együtt a sajtó elé, diplomatikusan annyit mondott, hogy vannak ennél jobb elképzelések is, a szigetek eladása nincs napirenden. Merkel pedig kerek perec visszautasította a néhány fantáziadús német képviselő által kitalált, inkább csak hangulatkeltésre alkalmas ötletet.
A hangulatkeltést különben a müncheni Focus magazin kezdte, amikor címlapjára tette a milói Vénuszt, amint a középső ujját feltartva egyezményes jellel „bemutat”, a mellette olvasható szlogen szerint pedig csalók találhatók az eurócsaládban. Válaszul az INKA görög fogyasztói érdekképviselet meghirdette a német áruk bojkottját (eddig nem túl sok eredménnyel, ahogy valószínűleg a Görögországba látogató évi kétmillió német turista száma sem csökken ezen az alapon), és felháborodottan utasította vissza, hogy olyanok viccelődjenek a görög kultúra és művészet jelképével, akik annak születésekor még a fákon éltek és banánt ettek. Bár ez utóbbi megállapítás némileg újraírná az ókor időjárási és agrártermelési viszonyairól szóló ismereteket, és inkább csak mosolyt keltő, mint komolyan veendő, a kölcsönös piszkálódás még eltartott egy ideig. Igencsak durván vágott vissza a Focusnak a liberális–konzervatív Eleftheros Typos athéni napilap, amely a német főváros egyik nevezetessége, a győzelmi oszlop tetején álló arany angyalszobor kezébe horogkeresztet illesztett.
A német lapok egymás után kezdtek cikkezni a túlméretezett görög államapparátusról, a hétköznapokat átszövő korrupcióról, az össznépi adónemfizetésről. A Focus-címlap miatt az athéni parlament elnöke, Filiposz Petszalnikosz tiltakozott a német nagykövetnél, aki elnézést kért, és még Papandreu kormányfő is megengedett magának annyit, hogy felvesse, a második világháborús német jóvátétel ügye talán még nincs is teljesen lezárva. Théodorosz Pangalosz kormányfőhelyettes is élesen kirohant Berlin ellen, szintén felemlegetve, hogy máig nem rendezte Görögországgal szembeni tartozásait, miközben a második világháború idején, az 1941-es náci megszállás alatt a görög jegybankból elrabolták az ország aranykészletét, amit szerinte nem kell ugyan visszaadni, de azért nem ártana megköszönni. Berlin visszautasította a vádakat, Andreas Peschke külügyi szóvivő közölte, 1960-ban az akkori német kormány 4,4 milliárd mai eurónak megfelelő összeget rótt le a 300 ezer görög áldozatot követelő, négy éven át tartó megszállásért, az EU-n belül és kétoldalú viszonylatban pedig további 30 milliárdot juttatott Görögországnak.
A pengeváltás csak néhány napig tartott, és Papandreu lényegében az együttműködést és a hangsúlyozottan nem pénzügyi, hanem politikai támogatást kereső és kérő görög miniszterelnökként tárgyalt Berlinben Merkellel. A kancellár nem csupán megígérte ezt a segítséget, hanem méltatta az athéni kormány és parlament által elfogadott takarékossági intézkedéseket mint a válságból kivezető utat.
Az öt hónapja hatalmon lévő görög szocialista kormány immár harmadik megszorító csomagjával a költségvetési hiányt az idén 4 százalékponttal, a GDP 8,7 százalékára akarja lefaragni. A felerészben adónövelő, felerészben kiadáscsökkentő 4,8 milliárd eurós mostani intézkedések között szerepel egyebek közt a nyugdíjak befagyasztása, a közszférában pedig a juttatások további csökkentése, ami végeredményben a 14. havi fizetés megvonását jelenti. A már eddig is zúgolódó, az utóbbi hetekben sorozatosan tiltakozó akciókat rendező szakszervezetek további megmozdulásokra készülnek, a megszorításokról tartott szavazás idején is 12 ezren tüntettek a parlament előtt. „A németekkel szembeni ellenséges hangnem is inkább belpolitikai okokkal magyarázható” – mondta a HVG-nek Fokasz Nikosz, az ELTE Szociológiai Intézetének tanára. Szerinte a görögök nem csak a németekre neheztelnek, általános sértődést éreznek az EU-val szemben, amiért hirtelen mindenki az unió fekete bárányának tekinti őket.
Athén az eurózóna tagállamaitól vár segítséget, bár konkrét kéréssel eddig még nem állt elő. Sőt Jorgosz Provopulosz jegybankelnök hétfőn kijelentette, nincs szükség külföldi mentőövre. Mégis ismét napirendre került az IMF-hitel lehetősége. Papandreu – a londoni Financial Times napilap értesülése szerint – a legutóbbi kormányülésen felvetette, ha uniós partnerei nem lépnek, az IMF-hez fordul. Mindenesetre a múlt héten Berlinben, majd a hét végén Párizsban Nicolas Sarkozy francia elnöknél járt Papandreu a napokban Washingtonba utazik, és Barack Obama amerikai elnökkel tárgyal. Az IMF – legalábbis ebben bízik a görög kormány – aligha követelne további áldozatokat, ráadásul Athén a jelenlegi piaci feltételeknél kedvezőbben juthatna hitelhez. A napokban 5 milliárd euró értékben kibocsátott államkötvényeket 6,3 százalékos kamat mellett hirdették meg, ami kétszerese a német papírokénak. Az eurózóna tagállamai ellenzik az IMF pénzügyi bevonását, ha másért nem, hát presztízsokokból. Sarkozy kilátásba helyezte az eurózóna közbelépését arra az esetre, ha Athén pénzügyi helyzete rosszabbra fordulna. Az elvi támogatással egyes hírek szerint Párizs nyomást gyakorolhat Athénra hadimegrendelések ügyében, de a francia kormánynak érdekében is áll a segítségnyújtás, bankjai ugyanis nyakig ülnek a görög adósságokban.
Berlinben ugyanakkor komolyan aggódnak. Merkel szóvá is tette, és hétfőn a német szövetségi pénzügyi felügyelet megerősítette, hogy a nemzetközi pénzpiacokon erős a spekuláció a görög válság rendezése ellen. Egyre többen játszanak az államcsődre, és mind többen kötnek a görög szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyleteket (CDS). Ezek akkor érnek valamit, ha Görögország nem képes teljesíteni adósságszolgálatát, és amennyiben a spekulánsok számítása válna be, akkor az a német bankrendszert is megrendítené. Csupán a Görögországnak hitelező négy nagy német pénzintézetnek – Hypo Real Estate, Commerzbank, a bajor és a baden-württembergi tartományi bank – együtt 18 milliárd eurónyi görög államkötvénye van.
TÁLAS ANDREA, WEYER BÉLA / BERLIN
