A kolontári iszapömlésben nem csak tíz ember halt meg: a mérgező vörös áradatba belefulladt a magyar gazdaság önállóságának a maradéka is - írta csütörtöki számában a Süddeutsche Zeitung. Michael Frank bécsi keltezésű írásában emlékeztetett arra, hogy az októberi katasztrófa keltette felháborodás árnyékában a budapesti kormány "abszolút beavatkozási jogokkal ruházta fel magát, és drasztikusan csorbította az alkotmánybíróság felülvizsgálati lehetőségeit. A széles közvélemény helyeslése közepette állami fennhatóság alá helyezte az ajkai alumíniumgyárat. Az Orbán Viktor kormányfő mögött álló kétharmados többség megszavazta azt a törvényt, amely erre lehetőséget nyújt."

A müncheni újság tudósítója szerint ez a törvény nem gazdasági jogszabály, hanem a szükségállapotra vonatkozó törvény módosítása. Nemzetvédelmi kérdésekben, külső fenyegetés vagy a környezetre leselkedő komoly veszély esetén a kormány megteheti, hogy bármelyik vállalatot állami felügyelet alá helyezze. Ilyen rendelkezés számos országban létezik.

"A magyar törvényben azonban figyelemre méltó, hogy nincs meghatározva, mikor következik be az állam vagy a környezet szempontjából vészhelyzet. Arra sem található előírás, hogy miként és milyen feltételek között születik meg a döntés arról, mely vállalat kerül állami felügyelet alá, és ki ellenőrzi azt. A kormánynak teljesen szabad keze van, összefoglaló néven ezt felhatalmazási törvénynek lehet nevezni" - áll a cikkben.

A szerző a továbbiakban kifejti: az Orbán-kormány eszmei síkon ósdi nemzeti antikapitalista irányvonalat követ. Ebben a keretben rejlik a törvény különös pikantériája, ugyanis a jelenlegi parlamenti többség választási propagandája folyton a magyar gazdaságra telepedő, homályosan körülírt "külföldi uralom" ellen uszított. Erre rímelt, amikor az ország  - amely 2009-ben az EU-val és az IMF-fel összefogva menekült meg az államcsődtől - megtagadta a Nemzetközi Valutaalap szigorú takarékossági célkitűzéseinek elfogadását. Hosszabb hallgatás után a felek nemrég ismét szóba álltak egymással.

Gazdasági és pénzügyi kérdésekben szerdán tovább növekedett a kormány hatalma. A parlament elfogadta az alkotmánybíróság jogkörének radikális csorbítását. A taláros testület többé nem foglalkozhat költségvetési, adózási kérdésekkel, hacsak nincs szó alapvető értékekről, például az élethez való jogról, az emberi méltóságról vagy a személyes szabadságról.