A 2011 első felében esedékes soros magyar EU-elnökség prioritásairól Orbán kifejtette, hogy eredetileg két fontos témára kívánta Magyarország ráirányítani a figyelmet: a kulturális sokszínűségre és a vízgazdálkodásra. Ezekről nem is mondott le, de időközben más érzékeny témák kerültek előtérbe, mint például a gazdasági kormányzás, a lisszaboni szerződés felülvizsgálata és a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolása. Orbán fontosnak tartja még a romakérdést, a Duna-stratégiát, valamint a keleti partnerség és Horvátország uniós csatlakozásának segítését.

A Le Figaro kérdésére, hogy Magyarország saját tapasztalataival hogyan tudja segíteni az előrelépéseket a romakérdésben, a miniszterelnök elmondta, hogy Magyarországon "a romák letelepedtek, tehát a mi stratégiánk az, hogy itt akarjuk őket tartani". Véleménye szerint az Európai Unió leggazdagabb országainak meg kell érteniük, hogy ez az ő érdekük. "Ami pedig a romákat illeti, nekik azt kell megérteniük, hogy a szegénységből való kilábaláshoz dolgozni kell" - tette hozzá. Ehhez a miniszterelnök szerint perspektívákra, munkahelyekre és jobb oktatási rendszerre, valamint valódi európai romastratégiára van szükség.

"Eléggé csalódott vagyok azért, amit eddig tett Magyarország. Én, aki részt vettem a kommunista rendszer megbuktatásában, kénytelen vagyok megállapítani, hogy a romák képzése és foglalkoztatottsága szempontjából a diktatúra hatékonyabb volt. Ez tűrhetetlen: ezért vagyok eltökélt annak bebizonyításában, hogy a demokrácia ezen a téren is nemesebb rendszer" - fogalmazott Orbán. A miniszterelnök támogatja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását - amiről a magyar elnökség idején kell az Európai Uniónak állást foglalnia -, mivel szerinte mindkét ország nagyon sokat fejlődött.

Az iszapömlést illetően Orbán kiemelte, hogy az állam azonnal cselekedett, és minden tőle telhetőt megtett. Sikerült megmenteni a Dunát és a Rábát is, de "az állandó ellenőrzés mellett sem biztos, hogy nyugodtan alhatunk, mert a modern technológiák állandó veszélyt jelentenek" - vélte a kormányfő.

Arra a kérdésre, hogy miközben egy csődközeli helyzetbe került államot örökölt, miért az európai partnereket nyugtalanító kettős állampolgárságról szóló törvénnyel foglalkozott elsőként, Orbán elmondta, hogy a gazdasági helyzet valóban nyugtalanító, mivel Magyarország nagyon eladósodott. Ugyanakkor úgy érzi, nem lehet ebből a csapdahelyzetből úgy kijönni, hogy a jövőnket pénzügyi intézmények forrásaira építjük. "Újra a pénzpiacokhoz kell fordulnunk. Ehhez pedig hiteles gazdaság kell: 2011 Magyarország számára a nagy megújulás éve lesz" - hangsúlyozta a miniszterelnök.

A kettős állampolgárság célja pedig az volt a miniszterelnök szerint, hogy véget vessen az elfogadhatatlan diszkriminációnak. Orbán szerint ugyanis Közép-Európában Magyarország volt az egyetlen ország, amelynek nemzeti kisebbségei nem rendelkezhettek kettős állampolgársággal. "Egyetlen nemzet sem lehet sikeres megalázott helyzetben. A gazdasági sikerek, ennek a megalázottságnak a vége, az egy nemzethez való tartozás érzésének az ereje, mindez összefügg egymással. Saját utunkat kell járnunk" - hangsúlyozta. A határon túli magyaroknak járó szavazati jog kérdéséről a kormányfő elmondta: a parlament az alkotmány kidolgozása során, 2011 tavaszán fog állást foglalni.

Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy a válságadók fenntartása 2012 után elijesztheti a külföldi befektetőket, Orbán elmondta, hogy az adók 2012-ben meg fognak szűnni. 2013-tól új megállapodásokat kíván a kormányzat kötni az érintett szektorokkal: "garantálnák részvételüket a közteherviselésben, mi pedig hosszú távon biztosítanánk számukra a befektetéseik biztonságát" - fogalmazott a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy a választási kampányban ígért forradalmon a Fideszhez közelálló személyek fontos posztokra helyezését, a médiatörvény szigorítását, az önkormányzati választások előtt a választási törvény módosítását és az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítését kell-e érteni, a miniszterelnök kifejtette, hogy több más nagy reformra gondolt. "Hamarosan jön a nyugdíj-, az oktatási, valamint az önkormányzati reform. Tavasszal teljesen új alkotmány születik. Ezt nevezhetjük forradalomnak, a kétharmados reformnak, amely az alkotmánnyal összhangban történik. Egy stabil parlamenti többség gyors cselekvéseket tesz lehetővé, ami a mai világban nagy előnyt jelent" - vélte Orbán.

Arra a kérdésre, hogy Herman Van Rompuynek, az Európai Tanács elnökének megállapítása a nacionalizmus, a populizmus és az antidemokratikus erők erősödéséről az Európai Unión belül vonatkozhatott-e Magyarországra, Orbán úgy gondolja, hogy nem. "Herman Van Rompuyjal ugyanahhoz a politikai családhoz tartozunk. Az Európai Néppártban a nacionalizmusnak, a populizmusnak és az antidemokratikus erőknek nincs helyük" - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor célja, hogy a magyar elnökség idején az Európai Unió közel kerüljön az emberekhez. "Azt szeretném, ha azt mondanák, hogy a magyarok józanok, nyitottak és lovagiasak. Hogy nem saját céljainkra használtuk az elnökséget, hanem mindenki javára" - tette hozzá. Arra a kérdésére, hogy az irodájában - ahol két nemzeti zászló is látható - azért nincs-e kitűzve az európai lobogó, mert még nem kezdődött el az uniós elnökség, Orbán azt válaszolta: "Nem, ennek oka, hogy magyar miniszterelnök vagyok".