Az újság szerint a kifehérített címoldalak divatja Magyarországot is elérte. A Robert Fico volt miniszterelnök sajtótörvénye elleni hasonló szlovákiai tiltakozás azonban nagyobb kiterjedésű volt, mint a mostani magyarországi, ahol "Orbán sokkal brutálisabb médiatörvényei ellen" csak két hetilap választotta a tiltakozás ezen formáját. A tiltakozás nem egyesítette, s nem is egyesíthette a magyar újságírókat úgy, ahogy Szlovákiában a szlovák újságírókat.

A két hetilap - a Magyar Narancs, valamint az Élet és Irodalom - nemcsak a "legnagyobb tekintélynek örvendő és legbátrabb magyar lapok", hanem valóban függetlenek is, amelyek minden oldalt egyformán képesek bírálni - mutat rá a szerző.

Peter Morvay szerint az úgynevezett Fideszhez közeli sajtó, amely lakáj módon teljesíti a párt parancsait, "a szabadságjogok korlátozását üdvözli és védelmezi is". Részben számításból, mert tudja, hogy "unalmas szervilizmusával" csak a kormányzati támogatásoknak köszönhetően képes fennmaradni.

A Fidesz hatalomra kerülése után azonnal beállt ebbe a táborba a közmédia is. "A Magyar Televízió hírműsorai ma csak annak érdekesek, aki a politikai propaganda és manipuláció árnyalatait kívánja tanulmányozni" - vélekedik Morvay. Hozzáteszi: el kell azonban ismerni, hogy a Magyar Televízió ezt magasabb szakmai színvonalon teszi, mint a Fico-televízió amatőrjei.

"És a média maradék része, beleértve a nagy kereskedelmi televíziókat is? Az egyszerűen nagyon meg van ijedve, s az ellenállás helyett keresi azokat a módokat, hogyan tudna megegyezni a mindenható kormánnyal és túlélni azokat a körülményeket, amelyek lassan Belorussziára kezdenek hasonlítani" - zárja jegyzetét a Sme.