Erről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozott csütörtökön Moszkvában újságíróknak. 

A tárcavezető szerint a NATO egyrészt partneri viszony kialakítására törekszik Oroszországgal, másrészt a háta mögött arra az elhatározásra jut, hogy meg kell magát védenie vele szemben. Lavrov feltette a kérdést: vajon mikor őszinte a NATO? A külügyminiszter szerint Moszkvának joga van arra, hogy választ kapjon a NATO-tól.  

A The Guardian című brit lap a WikiLeaks portál által kiszivárogtatott, januárban keltezett titkos amerikai diplomáciai táviratokat idézve keddi számában azt írta, hogy az Észtország, Lettország és Litvánia, egykori szovjetköztársaságok megvédését célzó tervek elkészítéséről titokban határoztak a NATO főhadiszállásán az Egyesült Államok és Németország  sürgetésére. A brit lap szerint kilenc amerikai, brit, lengyel és német NATO-hadosztályt jelöltek ki hadműveleti feladatokra, arra az esetre, ha agresszió érné Lengyelországot vagy a balti államokat.    

Lavrov csütörtöki nyilatkozatában kiemelte, hogy a balti országok megvédésével kapcsolatos terveket tavaly decemberben hozták tető alá, vagyis akkor, amikor hosszú szünet után külügyminiszteri szinten ismét összeült az Oroszország-NATO Tanács. Azon döntés született arról, hogy fel kell gyorsítani azt a folyamatot, amely az észak-atlanti szövetség és Oroszország közötti kapcsolatok újjáélesztésére irányul. A NATO és Moszkva viszonya a 2008-as kaukázusi konfliktussal kapcsolatos NATO-állásfoglalás miatt került zsákutcába - utalt rá Lavrov. 

Az orosz külügyminiszter felidézte azt is, hogy a nemrégiben lezajlott lisszaboni NATO-csúcs keretében Dmitrij Medvegyev megegyezett a szövetség vezetőivel abban, hogy nem tekintik egymást ellenségnek, s stratégiai partnerség kialakítására törekszenek.