A liberális osztrák napilap Mussolini soft, Horthy light című cikkének szerzője azt írja, hogy bár Ausztria "két fontos szomszédjának" politikai berendezkedése egyelőre még demokratikus, mindkét országban csak egy lépés hiányzik a tekintélyelvű rendszer kialakulásához.

"Magyarország teljes gőzzel halad az autoriter egypártrendszer felé, egy olyan párt irányításával, amelyet a szabad választásokon kétharmados többséggel ruháztak fel. Orbán Viktor 'light' Horthy-rendszert épít ki, túlcsorduló nacionalizmussal (a világ minden magyarja magyar állampolgár), megtűrt antiszemitizmussal, az alkotmánybíróság engedelmességre kényszerítésével és egy médiaszájkosár-törvénnyel."

Silvio Berlusconi ezzel szemben modern Ducét játszik, aki tévés birodalmában a fasiszta feketeingesek helyére hosszú lábú szépségeket állít, hogy az olaszokat féken tartsa. A két országba látogató idegen jóformán semmit sem vesz észre abból, hogy a demokratikus intézményeket kiüresítették, és egyfajta könnyű diktatúrát hoztak létre. De az ottani állapotok semmiképpen sem hasonlítanak egy modern liberális demokráciára - írja.

A kommentár szerint azonban Ausztriában sem sokkal jobb a helyzet, a két nagy párt, a szociáldemokraták (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) ott is azon mesterkednek, hogy befolyásuk alá vonják az osztrák rádiót és televíziót. "Werner Faymann (osztrák kancellár) egészen nyilvánvalóan olyan stratégiát követ, melynek célja a tömegmédiák közvetett és közvetlen befolyásolásával egyfajta osztrák 'berlusconizmus' megalapozása" - állapítja meg. Eközben a nacionalista jobboldal teret nyer, és meghatározza a politikai menetrendet. A két nagy párt - különösen a bevándorlók ügyében - nemigen tesz mást, mint amit Strache (a jobboldali Osztrák Szabadságpárt elnöke) követel.

A kommentár szerint a jelenlegi helyzet a történészeket és politológusokat a múlt század harmincas éveinek kezdetére emlékezteti, amikor Olaszországban Mussolini, Magyarországon Horthy kormányzott, Ausztriában pedig a náci párt (NSDAP) a bécsi tartományi választásokon szenzációs eredményt ért el.

Az összehasonlítás mindamellett csak erős megszorításokkal állja meg a helyét: a mai jobboldal "sokkal, sokkal kevésbé hajlamos az erőszakra, mint a harmincas évekbeli elődje". De a fő tendencia hasonló: a demokrácia aláaknázása a demokraták gyöngesége és a választóknak a jobboldali mozgalmakhoz való mind erősebb vonzódása miatt. A hagyományos pártok és a hagyományos demokrácia veszít befolyásából, az emberek a kemény jobboldalra bízzák a megoldást. Ez már egyszer rettenetesen rosszul végződött, de az régen volt - fejeződik be a Der Standard kommentárja.