„Az Európai Unió chartája a jogrend, az emberi jogok, a gazdasági fejlődés és a sajtószabadság tiszteletben tartására szólít fel. Brüsszelben sokakban felvetődik a kérdés, vajon Orbán Viktor magyar miniszterelnök, akinek országa január elsején átveszi a soros EU-elnökséget, vajon olvasta-e ezt” – írja a Bloomberg, amely pénteken, az év utolsó napján terjedelmes összefoglalót közöl az Orbán-kormány eddigi intézkedéseiről és azok nemzetközi visszhangjáról.

A hírügynökség emlékeztet rá, hogy a Fidesz-kormány a kétharmados parlamenti többséget hozó választási győzelme óta eltelt hét hónapban az alkotmányba ütközően visszamenőlegesen vezetett be adókat, megnyirbálta az alkotmánybíróság hatásköreit, gyakorlatilag államosította a magánnyugdíj-pénztárakat és a kormánypárt szövetségeseit ültette legalább négy független intézmény – köztük a számvevőszék – vezetői székébe.

Az Európai Bizottság kifogásolta ezeket az intézkedéseket, akárcsak az ebben a hónapban elfogadott médiatörvényt, amely a kormánypárt által kijelölt tanácsot hatalmazott fel arra, hogy bírságokat szabjon ki vagy kiadókat zárhasson be. A kormány döntései, amelyekkel csökkentette Simor András jegybankelnök fizetését és megtiltotta, hogy külső tagokat nevezhessen ki a Monetáris Tanácsba, az Európai Központi Bank szerint „aggodalomra adnak okot” a jegybank függetlenségével kapcsolatban – teszi hozzá a Bloomberg.

„A kormánynak most tennie kell valamit, hogy eltüntesse az ország nemzetközi hírnevén esett foltot” – idézi a hírügynökség Vahl Tamást, a budapesti Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnökét. „Bármely hír veszélyes, amely arra készteti a befektetőket, hogy megkérdőjelezzék a magyarországi jogrendbe vetett bizalmukat” – tette hozzá a kamara vezetője. A Bloomberg felidézi, hogy több mint egy tucat Magyarországon működő külföldi vállalat írta alá azt az Európai Bizottságnak eljuttatott levelet, amelyben a különadók bevezetése kapcsán a külföldi befektetéseket érintő „bizonytalan feltételekről” írtak.

A Bloomberg más mellett szintén kitér a karácsony előtt elfogadott médiatörvényre, amelyet többek között bírált az EBESZ, a német kormány és a luxemburgi külügyminiszter is. „Ez lerombolhatja Magyarország PR-ját az EU-elnökség alatt” – mondta a hírügynökségnek Piotr Maciej Kaczynski, a brüsszeli Centre for European Policy Studies elemzője.

„Ez csúnya dologgá fajulhat, de nincs rá ok, hogy csúnya dologgá fajuljon, mert léteznek jogi mechanizmusok, amelyekkel biztosítani lehet, hogy Magyarország betartsa az európai normákat” – tette hozzá az elemző, aki szerint e mechanizmusok közé tartozhat az, ha egy ügyet az Európai Bíróság elé visznek vagy felfüggesztik egy ország szavazati jogait. „Az EU-elnökség szerepében nem rázhatod meg a kezét valakinek, hogy aztán megfordulj és tépj és csavarj egyet az alapjogok némelyikén” – fűzte hozzá Kaczynski a Bloomberg szerint.