Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Géppisztolyos, golyóálló mellényes rendőrök jelentek meg a napokban nyílt németországi karácsonyi vásárokon az állandó díszletek, a forraltbor-árusok és a sült kolbászos pavilonok között. Az ujjukat a fegyver ravaszán tartó sötétkék egyenruhások ott cirkálnak a nagyvárosok pályaudvarain és repülőterein is, Berlinben pedig piros-fehér kordonokkal kerítették körbe a Reichstag épületét, és hétfő délután óta senkit sem engednek fel a parlament turistacsalogató kupolájába. Németország néhány napja fokozott óvatosságban él, Thomas de Maiziere kereszténydemokrata (CDU) belügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy konkrét információik vannak terrortámadások terveiről, illetve előkészületeiről. Berlinben külön felkérték a lakosságot, aki bármi gyanúsat lát a környezetében, jelentse. Az ország 63 ezer rendőre pedig egyelőre nem vehet ki szabadságot.
Az intézkedések ellenére a mindennapi életben nyoma sincs az idegességnek vagy a feszültségnek. Egyedül a Der Spiegel hetilap online változata gondoskodott egy kis izgalomról, amikor már azt is tudni vélte, hogy hol szándékoznak támadni a terroristák. A hatóságok óvnak a pániktól. Sőt több politikus – kormánypárti és ellenzéki egyaránt – kifejezetten arra kérte az embereket, ne hagyják magukat befolyásolni, ne kezdjenek félni, hiszen ha ezt tennék, a terroristák máris részben célt érnének.
A fenyegetettségről szóló, bel- és külföldi titkosszolgálatok jelentéseire alapozott hírek nyomán újra felélénkült a vita a telekommunikációs adatok ideiglenes tárolásának szabályozásáról. Még az előző, nagykoalíciós kormány idején fogadta el a parlament Wolfgang Schäuble (CDU) akkori belügyminiszter javaslatára azt a törvényt, mely szerint a távközlési társaságok hat hónapig tárolni voltak kötelesek a telefonkapcsolatok adatait. Ezt az akkor még ellenzéki liberálisok (FDP) kezdeményezésére az alkotmánybíróság megsemmisítette, ám a mostani belügyminiszter és a rendőrségi vezetők nem győzik hangoztatni, milyen jól jönne ezekben a napokban, ha többet tudnának az esetleges merénylők mozgásáról, vagyis ha lenne adattárolás.
Ám ebben, úgy tűnik, hiába reménykednek. Az időközben a keresztény uniópártok (CDU-CSU) koalíciós társaként kormányra került liberálisok hallani sem akarnak az állampolgári szabadságjogok ilyen, szerintük megengedhetetlen korlátozásáról. Mással pedig – legalábbis ha Angela Merkel kancellár, CDU-pártelnök komolyan gondolta saját szavait – nemigen lesz lehetőség a törvényalkotásra. Merkel ugyanis azt találta mondani a párt múlt heti kongresszusán – ahol ismét elnökké választották –, hogy minden súrlódás ellenére sincs alternatívája a keresztény unió és az FDP együttműködésének, s minden más koalíció, legalábbis a kancellár megfogalmazásában, „agyrém”.
Márpedig ha Merkel így gondolja, akkor – legalábbis a közeljövőben – így is lesz. A CDU-kongresszus ugyanis a pártelnök-kancellár megerősödését hozta. A berlini politikai szlengben csak Muttiként emlegetett Merkel minden, párton belüli potenciális vetélytársa (a vesztett választás után visszavonult Jürgen Rüttgers, a gazdasági életbe távozott Roland Koch és az államelnökké avanzsált Christian Wulff) helyére új alelnök került (Norbert Röttgen, Volker Bouffier és Ursula von der Leyen). A kongresszus támogatta Merkel politikai irányvonalát a tekintetben is, hogy az elsősorban a koalíció FDP-s részéről hangoztatott választási ígéretekkel ellentétben egyelőre szó sem lehet adócsökkentésről, az elsődleges cél az államháztartás konszolidációja.
Markánsan kifejeződött ráadásul a testvérpártok közötti súlykülönbség. Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, akit egyébként feltűnő hűvösséggel tapsoltak csak meg a CDU-s küldöttek, nem tehetett mást, mint egyetértését fejezte ki a Merkel-kormány adópolitikájával és egészségügyi reformelképzeléseivel, holott a CSU korábban mindkét területen eltérő nézeteket vallott.
Mindenesetre az, hogy Merkel az agyrém kategóriájába sorolta az esetleges kereszténydemokrata–zöld-együttműködést is, érdekes konstellációkat eredményezhet a jövőre hat tartományi választással meglehetősen élénk, és izgalmakat ígérő német belpolitikában. Mert igaz ugyan, hogy Merkelnek egyelőre nem kell tartania korábbi nagykoalíciós társától, mivel a szociáldemokraták még mindig nem találtak egészen magukra a tavalyi, 23 százalékos választási kudarc után, ám a Zöldek annál jobban törnek előre. Az elsősorban az atomerőművek üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatos lakossági ellenérzésekből táplálkozó lendület már valamennyi közvélemény-kutató intézet felmérése szerint húsz százalék fölé vitte a párt népszerűségét. A Zöldek, akik a minap tartották kongresszusukat, ennek megfelelően azt is taglalták, miként lehet a tiltakozó párt imázsát a valamit keresztülvinni is tudó, cselekvő párt imázsára váltani. Mert hátha mégsem olyan agyrém a kormányzati együttműködés.
WEYER BÉLA / BERLIN
