Tallinni euróstart

Január elsejétől Észtországban is bevezetik az eurót, és ezzel 17-re nő a közös uniós pénzt használó államok száma. A közvélemény-kutatások szerint az 1,3 millió észtországi polgár 58 százaléka a hónapok óta tartó állami propaganda ellenére is megtartaná a koronát: a váltás ellenzői elsősorban a biztosra vett drágulás miatt utasítják el az eurót. Az sem hatja meg őket, hogy a központi bank már augusztusban megkezdte a kiskereskedelmi árak figyelését, és ősszel meghirdette azt a „tisztességes ármeghatározási megállapodást”, amelyben a csatlakozó vállalatok kötelezettséget vállaltak, hogy a valutacsere során nem csapják be kuncsaftjaikat.

 Észtországban – az euróövezethez csatlakozó első volt szovjet tagköztársaságban – hónapok óta forgalomban van a 600 ezer darab lakossági euró-kezdőcsomag, és a kereskedők is megkapták az induló eurókötegeket, hogy az első napokban állni tudják a vásárlói rohamot. A valutaváltási tapasztalatokból arra lehet ugyanis számítani, hogy január közepéig – a koronás fizetési lehetőség párhuzamos fennmaradásáig – az észtek minibankokként használják majd a boltokat, azaz koronával fizetnek, a visszajárót viszont euróban kérik.

A valutacsere nem hoz komoly változást Észtországban. A koronát 1991-es bevezetésekor a német márkához, majd később az euróhoz rögzítették, így az észtek eddig sem voltak kitéve árfolyammozgási veszélyeknek. A tallinni kormány hangsúlyozza, a 15,65 koronás árfolyamon átváltott euró bevezetésével annyit javul a helyzet, hogy a balti köztársaságnak több beleszólása lesz az európai pénzügyekbe. A másik két térségbeli állam, Litvánia és Lettország 2014-re tervezi az euróövezeti csatlakozást.