Az újság szerint a magyar kormány ténykedésénél csak az a felháborodás abszurdabb, amelyet a "veretes demokraták", Robert Fico és Marek Madaric (volt kulturális miniszter) fogalmaztak meg a szólásszabadság, illetve a bíróságok önállóságának budapesti veszélyeztetése kapcsán. "Ugyanakkor elég csak figyelemmel követni azt, hogy miként reagálnak Orbánék a Nyugat bírálatára, hogy jól kitűnjön a mai magyar és a volt szlovák kormány közti gondolkodásbeli hasonlóság" - mutatott rá a szerző.

Peter Morvay szerint nagyon hasonlóak azok a "kommunikációs módok" is, amelyekkel ezek a kormányok a botrányokat kezelik. Az egész sírással kezdődik, hogy a világ nem értett meg minket, ehhez jön a vízió a hazai ellenzék összeesküvéséről a sötét erőkkel és a nagytőkével. "A folytatás csalás: Ficoék nem hozták nyilvánosságra az EBESZ nyelvtörvénnyel kapcsolatos álláspontjának számukra kellemetlen részeit, Orbánék a médiatörvény nem teljes fordítását adták oda az uniónak. Állítólag csak véletlenül maradtak ki belőle például azok a részek, amelyek a digitális átállás elhalasztásáról szólnak. Ezek Budapest számára rendkívül kellemetlenek: a halasztással megsérti az uniós rendeletet, holott éppen a digitalizációval magyarázta, miért kell a törvényt olyan gyorsan elfogadni" - fejtette ki Morvay.  

"És ha ez sem segít, akkor külföld felé nagyon mérsékelten és nagyon feltételesen mímelik, hogy legalább néhány kifogást hajlandók elfogadni" - jegyezte meg a szerző. Hozzátette: az országon belüli kommunikáció viszont semmit sem változik és mindenkinek világosan a tudomására hozzák, hogy a nem demokratikus intézkedések megváltoztatásáról álmodni se merjenek. "Nyilvánvaló, hogy a mérsékeltebb hangnem csak időleges és félrevezető manőver: Orbánék, akárcsak Ficoék azzal számolnak, hogy az unió vizsgálata nem tudni mikor végződik, és úgysem hoz egyértelmű eredményt, vagy nem lesz kötelező jellegű, s a tiltakozások idővel elcsendesednek" - zárult a Sme jegyzete.