A nemzetközi biztonságpolitikai értekezletet megnyitó Karl Theodor zu Guttenberg rámutatott: az Atlanti-óceán egyik partján sem kelthetnek a kormányok olyan benyomást, mintha az arab világban fennálló tekintélyelvű rezsimek vagy diktatúrák kedvesebbek volnának a számukra, mint a demokratikus választások nyomán hatalomra került kormányok. A tunéziai és egyiptomi tüntetők követeléseit legitim elvárásnak nevezte, amelyet Európa és Amerika csak támogathat.

Beszédében a német miniszter a biztonság és a védelem erősítését célzó beruházások "kielégítő szintjét" szorgalmazta, rámutatva: a transzatlanti szövetség csak annyira lehet erős, amennyire azt a részt vevő államok ráfordításai lehetővé teszik. Ebből a szempontból iránymutatónak nevezte a Bundeswehr átalakítását célzó berlini terveket.

Még Guttenbergnél is drámaibb hangon szólt az arab országokban terjedő nyugtalanság nyomán a világra leselkedő drámai következményekről a NATO főtitkára. Anders Fogh Rasmussen müncheni felszólalásában "tektonikus elmozdulásokat" emlegetett, rámutatva: ma már nemcsak a világgazdaság, hanem a világrend forog kockán. Senki sem tudhatja, milyen véget fognak érni a zavargások, és milyen hosszú távú következményekkel járnak azok a világra nézve. Ebből kiindulva a főtitkár védelmi kiadásaik növelésére ösztönözte a NATO tagállamait. Emlékeztetett arra, hogy míg az európai országok az utóbbi két évben lefaragták katonai költségvetésüket, addig Kína és India jelentősen többet áldozott hadserege fejlesztésére. Kína ilyen célú kiadásai tíz év alatt megháromszorozódtak, míg Indiáéi 60 százalékkal emelkedtek.

Tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államok katonai kiadásai valamivel kevesebb mint a felét tették ki a többi NATO-tag összesített védelmi költségvetésének. Ma viszont az arány csaknem 75 százalékot tesz ki, dacára a washingtoni katonai költségvetés januárban bejelentett csökkentésének. Rasmussen a fentiekből kiindulva az atlanti szervezet kettészakadásnak a veszélyére figyelmeztetett, mondván: ha Európa nem képes megfelelő mértékben hozzájárulni a közös biztonsághoz, akkor az Egyesült Államok máshol fog partnerek után nézni.

A müncheni biztonságpolitikai értekezlet vasárnap délben ér véget, addig számos előadás, felszólalás, illetve vita zajlik az előkelő Bayrischer Hof szálloda konferenciatermében. A meghívott vendégek között van Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit kormányfő, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.