A médiatörvényről szerdán folytatnak plenáris vitát az EP-ben. Schulz elmondta, hogy a második legnagyobb frakciót adó szocialisták a liberálisokkal, a zöldekkel és az Egységes Európai Baloldalnak nevezett radikálisabb irányultságú frakcióval együtt közös határozattervezetet kívánnak elfogadtatni az Európai Parlamenttel. A szavazás csütörtökön várható.

Strasbourgban kedd este kiadott közleményében a magyar néppárti képviselőcsoport (Fidesz-KDNP) a közös határozatról szóló megállapodást úgy kommentálta: "bár eddig folyamatosan tagadták a Magyarország elleni rágalomkampány gerjesztését, az MSZP immáron nyíltan az élére állt a Magyarországot megbélyegző határozati javaslatnak, amelyet Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője maga is aláírt". Szerintük "világos, hogy a határozati javaslat minden politikai és szakmai megalapozottságot nélkülöz, s tekintettel az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között hamarosan lezáruló egyeztetésekre, annak célja a politikai hisztériakeltés, valamint Magyarország és a soros elnökség lejáratása".

A delegáció szerint "a balliberális határozattervezet ... tárgyi tévedéseket és csúsztatásokat tartalmaz, megalapozatlan feltételezésekre épít, valamint kötelezettségszegési eljárás lefolytatásával fenyeget". Bejelentette a Fidesz azt is, hogy a balliberális javaslattal szemben a néppárti frakció is benyújtotta saját határozati javaslatát, melyben "elítéli a magyar kormány elleni idő előtti és indokolatlan támadásokat, valamint azokat a manipulatív és politikailag motivált kijelentéseket, melyek célja a magyar elnökség és ezáltal az egész Európai Unió gyengítése".

A magyar néppárti EP-képviselők állásfoglalására adott válasznyilatkozatában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője leszögezte: a megfogalmazott bírálatok más nemzetközi szervezetek, így az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosa, illetve az Európai Bizottság által megfogalmazott véleményen alapulnak. A határozati javaslat uniós irányelvekre, az Európai Unió alapjogi chartájára és az Európai Bíróság esetjogára hivatkozik. 

"A Fidesz egyre jobban elszigetelődik az Európai Unióban, még saját pártcsaládján belül is. 2010 decemberében és 2011 januárjában a német és a francia kormány szóvivője is keményen bírálta a médiatörvényt. Érthetetlen, ha a Fidesz azt feltételezi, az MSZP áll a jobboldali német és francia kormányok nyilatkozatai mögött. A Fidesznek nem ellenséget kellene keresnie az ország határain belül és azon túl, hanem itt lenne az ideje, hogy végre önvizsgálatot tartson" - hangsúlyozta Tabajdi. Szerinte a Fidesz-kormánynak "a vádaskodások helyett inkább fel kellene hagynia demokráciaellenes politikájával, a médiaszabadság korlátozásával és az ország jövőjét kockáztató gazdaságpolitikájával".

Rebecca Harms, a zöldek frakciójának társelnöke - Schulz után tartott sajtótájékoztatóján - megerősítette, hogy a négy frakció egyeztette egymással a magyar médiatörvényre vonatkozó álláspontját, és most már - szemben a néhány héttel ezelőtti helyzettel - közösen vallják a törvény megváltoztatásának szükségességét. 

Martin Schulz hangsúlyozta: megítélésük szerint a magyar médiatörvény nem csupán az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel ütközik azokban a pontokban, amelyeket az Európai Bizottság észrevételezett, hanem ellentmond a demokratikus európai alapértékeknek is.

Kijelentette: a maga részéről sajnálja ugyan, hogy a Fidesznek kétharmados többsége van a magyar parlamentben, de ez demokratikus választások következménye, amit tudomásul kell venni. Azzal szemben sem lehet ellenvetés, ha Magyarország médiatörvényt alkot - folytatta, és elismerte, hogy más országok médiatörvénye alapján is léteznek médiatanácsok. Az azonban szerinte nem demokratikus dolog, ha kizárólag egyetlen párt által kinevezett emberek ülnek a médiahatóságban, és dönthetnek büntetések kiszabásáról, illetve arról, megsértette-e valaki a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét. 

Harms a maga részéről kitért arra is, hogy a határozattervezetben bírálják az Európai Bizottságot, amiért az csak leszűkített szempontból - kizárólag az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek való megfelelés szempontjából - tette vizsgálat tárgyává a magyar médiatörvényt. A zöldek után a liberálisok tartottak sajtótájékoztatót. Vezetőjük, Guy Verhofstadt annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság - amelynek részéről Neelie Kroes holland liberális EU-biztos jár el az ügyben - eléri Magyarországnál a törvény alapvető megváltoztatását.

A közös állásfoglalás-tervezet ötvözi az említett frakciók már korábban közölt törekvéseinek nagy részét, köztük azt is, hogy az Európai Bizottság az uniós alapjogi charta szempontjából is vizsgálja meg a törvényt, továbbá szabjon ki határidőt ajánlásainak teljesítésére, és ha ezt a magyar fél nem tartja be, indítson hivatalos uniós szabálysértési eljárást. Az összefogó frakciók arra is sürgetnék a kormányt, hogy a törvénynek azokat az elemeit, amelyek nem bizonyulnak megfelelőnek az uniós szerződések "betűje vagy szellemisége szerint", vonja vissza, és ne alkalmazza. Azt is sürgetik a tervezetben, hogy a törvény megváltoztatásával kapcsolatos folyamatba vonják be az érintetteket is.