A tisztújító kongresszusát tartó szövetség elnöke beszámolójában hangsúlyozta: a politikai egység önmagában is érték egy kisebbségi helyzetben levő közösség esetében, mert azt mutatja, hogy abban a közösségben erősebb az összetartozás szándéka, mint a széthúzás, erősebbek a közös érdekek, mint a véleménykülönbségek.
    
Markó emlékeztetett: Romániában a szervezet  partneri viszonyt alakított ki a különböző demokratikus pártokkal, ma már közigazgatáshoz, kormányzáshoz értő, felkészült politikusi gárdája van. A pártelnök emlékeztetett a szövetség a kilencvenes évek elején megfogalmazott programjára, a menet közben elfogadott cselekvési programokra, az 1993-ban az Európa Tanácsnak benyújtott Memorandumra. Azoknak a dokumentumoknak a legtöbb pontja megvalósult, egyedül az akkor még csak általánosságban emlegetett területi autonómia maradt beváltatlan követelés, hiszen ahhoz mélyreható államszervezési, közigazgatási reformra van továbbra is szükség - mondta a szónok. A kulturális autonómia bizonyos feltételei viszont már ott vannak a most elfogadott oktatási törvényben - fűzte hozzá.
   
A romániai magyarság egységének gondolata alkotta a leköszönő elnök beszédének gerincét. Felidézte, hogy az alapvető szembenállás az elmúlt két évtizedben a "mérsékeltek és radikálisok" között volt tapasztalható. "Azok, akik a román parlamentben vagy később kormánykoalícióban próbáltak eredményt elérni, joggal nevezhetők mérsékelteknek azokhoz képest, akik akkor még hevesen tagadták a románokkal való politikai párbeszéd, netán együttműködés értelmét" - emlékeztetett. A tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az - vélte a szónok -, hogy ma már ilyen értelemben mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel.
   
"Elégtétellel látom, hogy aki leghangosabban támadott minket azért, hogy bízunk a parlamenti politikában, most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik... a mi igazunkat ma már azok is vallják, akik egyébként bíráltak minket" - állapította meg az elnök. "Az RMDSZ közös szellemi-politikai vagyonunk. Még azoké is, akik úgy tudják magukról, hogy nem szeretik ezt a szövetséget" - mondta Markó. A szervezet két évtized során elért vívmányai között említette, hogy a magyar nyelv ma Erdélyben számos helyzetben hivatalos erővel bír, ma a magyarok nemzeti ünnepét a román államelnök és miniszterelnök köszönti, szimbólumaik használatát kormányhatározat szavatolja, köztéren áll az aradi Szabadság-szobor, az oktatás területén sikerült a magyar közösség számára kedvezőbb jogszabályokat elfogadtatni.
   
Felidézte, hogy az RMDSZ az elmúlt négy évben kiállta az ellenzékiség próbáját, majd az egészségügyi reform elindításával és az oktatási törvény elfogadásával minden gazdasági nehézség és elkerülhetetlen népszerűségvesztés ellenére kiállta a "reformkormányzás" próbáját is.

Markó beszélt az önálló erdélyi magyar politika eszméjéről, hangsúlyozva: szerinte nem volt ellentmondás az önálló erdélyi magyar politika Kós Károly és kortársai által vallott eszméje és az egész magyar nemzet ügye iránti erős elkötelezettség között. "Mindennapos dilemmánk -  mondta -, hogy miképpen integrálódhatunk egyrészt a magyar nemzet egészébe, másrészt a romániai társadalomba úgy, hogy közben önállóak is vagyunk, és alapjában véve a fontos döntéseket mi hozzuk meg". Markó megállapította: Magyarországon is sokak haragját magára vonta amiatt,  hogy makacsul kitartott az egyenjogú, partneri viszony elvénél.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az egyik legmegbízhatóbb politikai szereplője a romániai közéletnek - ezt a gondolatot fogalmazta meg a kongresszushoz intézett üzenetében Traian Basescu államfő és a felszólaló Emil Boc miniszterelnök. Annak, hogy Románia szebb és erősebb állammá váljon, az a záloga, hogy a népcsoportok megtarthassák önazonosság-tudatukat és kultúrájukat - hangsúlyozta Basescu, hozzátéve, hogy ő ebben mindig partner lesz. Az RMDSZ jelentős eleme a romániai politikai életnek - mondta az államfő, akinek az üzenetét egyik tanácsadója olvasta fel.

Minden kisebbségben élő magyarnak minden legitim szervezetét a Lehet Más a Politika (LMP) elismeri, kapcsolatokra törekszik velük és egyenlő mércével mér - mondta Schiffer András a Lehet Más a politika pártelnök a rendezvényen. Ugyanakkor elítélnek, veszedelmesnek tartanak minden megosztásra törekvést - tette hozzá. Vastapssal fogadták a küldöttek Schiffer András szavait, amikor megjegyezte: "(...) szerencsétlen az a politika, amely Budapestről akarja megmondani az itteni szervezeteknek, hogy (...) mit kell tenniük".

Az MSZP elutasítja, ha bármelyik magyar politikai erő úgy érzi, hogy a tanítómester szerepét kell betöltenie - jelentette ki Balogh András, az MSZP elnökhelyettese a kongresszuson; az ő szavait is hatalmas tapssal fogadták a küldöttek. "Önök bebizonyították, hogy nem tanítványok, és mi is, hogy nem vagyunk tanítómesterek" - fűzte hozzá. "Könnyű Budapestről mondani, hogy ne kössenek kompromisszumokat", de Barack Obama is köt kompromisszumokat, aki egy nagy ország élén áll, mert együttműködésre mindenkinek szüksége van - mutatott rá az MSZP elnökhelyettese. Együtt kell működni mindazokkal, akik segítik törekvéseinket, s ez természetes dolog a nemzeti kisebbség tekintetében. "Önök tudják kivel, mikor működjenek együtt", céljaik megvalósításához pedig az MSZP minden támogatást megad - mondta Balogh András az RMDSZ kongresszusán.

"Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (...) a kárpát-medencei összmagyarság érdekében - jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke felszólalásában. A politikus szerint a mostani kongresszus mérföldkő, korszakhatár lehet az RMDSZ életében. A tisztújítás, a változás nem csak a fiatalításról szól, hanem a helyes út megtalálásáról, a jövő együttműködéséről is - fogalmazott a politikus. Pelczné Gáll Ildikó szerint az RMDSZ elmúlt két évtizede sikeres és ellentmondásos is volt. A kongresszus küldöttei - mint mondta - ma megkapják az esélyt, hogy változtathassanak."Kérdés, mennyire vagyunk felkészültek a változtatásra" - mondta, hozzátéve: a sodródás, vagy a tudatos jövőépítés a választás tétje, miközben figyelni kell a környezetünkre is. Ha a figyelem lankad, annak olyan jelei lehetnek, mint hogy "a tagok elmaradnak, a lelkesedés alábbhagy" - fűzte hozzá. A Fidesz alelnöke a szövetség fontosságára hívta fel a figyelmet, mondván: "az összmagyarság érdekeit nem lehet szövetségesek nélkül képviselni".

Semjén Zsolt a kongresszuson kijelentette, hogy egy magyar nemzet van, amely három helyen él: az anyaországban, a Kárpát-medencében és szétszórva a világban. A politikus emlékezetett rá, hogy a magyar Országgyűlés határozatot hozott a nemzeti összetartozásról, s az új kormány még meg sem alakult, amikor megalkották a kettős állampolgárságról szóló törvényt.