Alacsonyabb szintre került a nemzetpolitika az új kormányzati hierarchiában, de Magyar Péter kompetens szakemberre bízta ezt a területet, ahol államközi feszültségek veszélye mellett kell új alapokra helyezni a kapcsolatot a határon túli szervezetek régi vezetőivel.
Az RMDSZ volt elnöke szerint az erdélyi magyarok is jól érzékelték, hogy amit a magyar miniszterelnök képvisel, az rossz nekik.
Az RMDSZ volt elnöke szerint árulásról nincs szó, de George Simionnal nem lehet együttműködni.
Markóval az Eső című szolnoki folyóirat főszerkesztője, Jenei Gyula beszélgetett.
Az RMDSZ április végi tisztújító kongresszusa előtt hosszan lebegtette Kelemen Hunor, hogy újra indul-e az elnöki posztért, holott érdemi kihívója, vetélytársa nincs. Aligha van ma olyan bátor ember, aki az eljelentéktelenedő szervezetet a nyakába venné. Erdélyben a kérdés egyre inkább az, lesz-e még valaki, aki mögé be lehet állni. Az erdélyi választókat mindenesetre automata üzemmódra állították.
A volt RMDSZ-elnök elmondta azt is, hogy soha nem csökkent még akkora ütemben a romániai magyarság létszáma, mint most.
Még egy hónapja sincs hatalmon a román koalíció, de már most látszanak a konfliktusai. Egymással versenyez a két román liberális párt, az RMDSZ pedig komoly, de kisebbségi szempontból másodlagos fontosságú tárcák élén vállal kockázatot.
Továbbá Kövér László szemében becstelenek a román Kövér Lászlók.
Az RMDSZ volt elnöke szerint a romániai magyarságnak számítania kell az anyaország támogatására, de a főbb kérdésekben önállóan kell döntenie. Szavaznia pedig elsősorban a romániai választásokon kell, mert végül is ott dől el a sorsa.
Magyar idő szerint vasárnap reggel 6 órakor (helyi idő szerint 7 órakor) kinyitottak a szavazóhelyiségek Romániában, ahol képviselőket és szenátorokat választanak a kétkamarás bukaresti parlamentbe a következő négy évre.
A kolozsvári magyar operában tartott gálán ünnepelte megalapítása 25. évfordulóját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A szövetség volt és jelenlegi vezetői azt hangsúlyozták a rendezvényen, hogy a romániai magyarságnak ma már van mit veszítenie.
Az elmúlt huszonöt év tanulsága, hogy az egyenlőtlenségeket nem lehet egy határon túl fokozni, a lemaradókat fel kell zárkóztatni. Ez nemcsak gazdaságilag hatékony, hanem a nemzet fogalmának újraértelmezésével is párosulhat, és így új típusú baloldali szövetségépítést jelentene. Azaz a népet vissza kell emelni a nemzetbe – adott iránymutatást a baloldalnak Földes György, a Politikatörténeti Intézet igazgatója egy szerdai konferencián.
Európa a Dalfesztivállal ismételten megmutatta, hogy milyen nagy becsben tartja az egyéni jogokat. Ám elkeserítő az az ellentmondás, amely az egyéni jogok tényleg felemelő értelmezése és a kollektív – etnikai, nemzeti – jogok görcsös elutasítása között immár huszonöt esztendeje újra meg újra megmutatkozik.
Traian Băsescu leckét adott a román-magyar viszony igazi természetéből azoknak – így Tőkés Lászlónak is –, akik legendát költöttek a román államelnök és a magyar miniszterelnök barátságából. Egyébként ez a viszony nem nyáron romlott el, hanem már jóideje nő a feszültség, többek közt azért is, mert hosszú évek óta nincsen igazi párbeszéd a kormányok között, és a helyzet csak romlani fog, amikor Erdélyben elszabadul a szavazatszerző őrjöngés. Pedig ha Magyarország a szomszédos országok magyar közösségeit szülőföldjükön meg akarja tartani, és ebben európai segítségre számít, minden bizonnyal nem engedheti meg magának, hogy az említett szomszédok nála „európaibbak” legyenek.
Románia 1989 után demokratikus rendszert épített ki, de érezhető, hogy ez csonka, "bizonyos értelemben Brüsszel számára készült", az új rendszer kiépítésében ugyanis több dilemma megoldatlan maradt - mondta Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke kedden Budapesten.
Markó Béla írása az árpádsávos lobogós, románellenes bekiabálásokkal fűszerezett tüntetésről, a forintcsinálta erdélyi politikusokról, a romániai magyar érdekvédelem elmúlt huszonhárom évének lenullázásáról és Bukarest centralizációs törekvéseiről.
Kós Károly szellemi öröksége mindenkié, aki jót akar az erdélyi magyar népnek - reagált Markó Béla azokra a bírálatokra, amelyek a személyét és az általa vezetett Kós Károly Akadémia Alapítványt érték azt követően, hogy Kolozsvárra hívta a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökségét, és együttműködési szerződést kötött az MSZP Táncsics Mihály Alapítványával. Markó állásfoglalásával a Fidesz erdélyi politikáját is élesen bírálta.
A sajtónak eljuttatott levélben tiltakozik Kós Béla, Kós Károly egyik Budapesten élő unokája az ellen, hogy szerinte megosztó politikai törekvésekre használják a nagyapja nevét, mert az erdélyi RMDSZ alapítványa Kós Károly nevét viseli. Igaz, az RMDSZ-elnök Markó Béla felesége ugyancsak egy Kós Károly-leszármazott.
Együttműködési megállapodást írt alá szerdán Kolozsváron a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Táncsics Mihály Alapítványa és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői által alapított Kós Károly Akadémia Alapítvány.
