Kínában jelenleg tizenhárom atomerőműi komplexum működik és az ellenőrzések azt igazolták, hogy valamennyi biztonságos - jelentette ki Csang Li-csün (Zhang Lijun) a kínai parlament ülésszakához kapcsolódó sajtótájékoztatóján.
Csang azt is megjegyezte, hogy Kína szoros figyelemmel kíséri a földrengés hatását a japán nukleáris berendezésekre. Hozzátette: "lesznek tanulságok, amelyeket figyelembe fogunk venni a nukleáris energia fejlesztési beruházásaink terveiben". Azt is elmondta, hogy a tengerparti városokban működik a megfigyelő rendszer, s eddig nem érzékelték a japán nukleáris radioaktív szivárgás hatását.
A kínai beszámolók megemlítik, hogy a Kínában épülő új tengerparti erőművek már harmadik generációsak, szemben az érintett japán reaktorokkal, amelyek második generációsak, s amelyek hűtőrendszerének működtetéséhez veszély esetén elektromos áramra van szükség.
A tavalyi év végén a kínai atomerőművek össztermelési kapacitása 10,8 millió kilowatt volt. A múlt évben 34 új projekt elindításáról született döntés, 2011 és 2015 között az ország új nukleárisenergia-beruházásokat valósít meg. Az új ötéves tervben a 40 millió kilowatt teljesítmény elérését tűzik ki célul. A keleti tengerparti területek mellett több erőművet terveznek a középső országrészbe.
A legtöbb erőművet Kuangtong (Guangdong) kapja, a már három épülő mellé hatot, Hunanba négyet terveznek, Kuanghszi (Guangxi), Anhuj (Anhui), Fucsien (Fujian) és Liaoning kettőt-kettőt, további nyolc tartományban pedig egy-egy építésére készülnek.
Kína folyamatosan törekszik a szénenergiától való függőségének enyhítésére. Tavaly az országosan megtermelt energia mennyiségének mindössze 1,8 százalékát adták atomerőművek; a világátlag 17 százalék, de Franciaországban például 70 százalék az arány. Kína 2020-ra szeretné az összenergia-felhasználásának 15 százalékát nem fosszilis energiából fedezni.
