A The Sunday Times úgy tudja, hogy egy 600 fős tengerészgyalogos egység és legalább hat hadihajó indul a hét elején Líbiába. A küldetés célja gyógyszer- és élelmiszerszállítmányok eljuttatása a lázadók kezén lévő városokba, és a tengerészgyalogosok feladata azoknak a kikötőknek a védelme lenne, amelyekben a szállítmányokat kirakják.

A vezető vasárnapi konzervatív brit lap szerint a haditengerészeti egység jelenleg a dél-angliai Plymouth partjainál gyakorlatozik, és hétfőn vagy kedden indul, "egyelőre Gibraltárba". A tengerészgyalogosok ugyanide érkeznek, repülővel - áll a forrásmegjelölés nélküli írásban. A The Sunday Times szerint a brit tengerészgyalogosok líbiai megjelenése erősíti a líbiai katonai beavatkozás céljának fokozatos módosulásával kapcsolatos aggodalmakat.

Hague azonban a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában cáfolta a hírt, mondván: az alakulat nem Líbiába készül, hanem egy "máshol" rendezendő hadgyakorlatra. London szorosan tartja magát az ENSZ-határozathoz, amely tiltja Líbia bármely részének megszállását - tette hozzá a brit külügyminiszter.

A líbiai lázadók felfegyverzésére vonatkozó kérdésre Hague kijelentette: ebben az ügyben a líbiai beavatkozásról elfogadott biztonsági tanácsi határozat tartalmaz "egy kis bizonytalanságot", mivel egyrészt fegyverembargót hirdet Líbia egész területére, másrészt azonban "úgy tűnik", hogy "bizony körülmények között enged valamelyes mozgásteret" az önvédelemre kényszerülők megsegítésére.

A brit külügyminiszter leszögezte ugyanakkor, hogy a brit kormány nem hozott döntést az líbiai ellenzék felfegyverzéséről. Hague hozzátette: nincs tudomása arról sem, hogy bármely más szövetséges állam ilyen döntést hozott volna. Arra a kérdésre, hogy nem fenyeget-e patthelyzet kialakulása Líbiában, Hague azt mondta: ha a Kadhafi-rezsim megpróbál a jelenlegi helyzetben "megkapaszkodni", akkor nemzetközileg teljesen elszigetelődik, és nem tudja még olaját sem eladni.

Musza Kusza nagy-britanniai dezertálásával kapcsolatban Hague megismételte, hogy a líbiai politikusnak szökése előtt a brit kormány nem ajánlott fel - és ezután sem fog felajánlani - büntetőjogi mentességet. Kusza - aki szerdán érkezett Nagy-Britanniába Tuniszból - korábban másfél évtizedig a líbiai titkosszolgálat vezetője volt, és brit sajtóvélemények szerint köze lehetett súlyos nagy-britanniai terrorcselekményekhez, legfőképp a 270 emberéletet kioltó, 1988-ban elkövetett lockerbie-i repülőgép-robbantáshoz.

Hague azonban vasárnap a BBC-nek kijelentette, hogy Musza Kuszát a brit hatóságok nem tartóztatták le, a líbiai politikus szabad akaratából utazott Nagy-Britanniába, és jelenleg "biztonságos helyen" tartózkodik, ahol "brit illetékesekkel" tárgyal. A brit sajtó feltételezései szerint Musza Kuszát a brit külső hírszerzés (MI6) illetékesei hallgatják ki a Líbiához kapcsolható múltbeli nagy-britanniai merényletek részleteiről.