Vilmos - Károly walesi herceg és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia - április 29-én kel egybe menyasszonyával, és legidősebb fiúgyermekük örökölné a koronát a most érvényes brit trónutódlási rendszer alapján, abban az esetben is, ha lenne idősebb leánytestvére. Ha Vilmos és Kate első fiúgyermekének születik egy öccse is, még ő is az esetleges idősebb leányutód elé kerülne a trónöröklési sorban.

A The Daily Telegraph, a legnagyobb brit konzervatív napilap szombati értesülése szerint azonban a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció már vizsgálja e megkülönböztető rendszer felszámolásának lehetséges módjait. 

A lap úgy tudja, hogy Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, aki a Liberális Demokratákat képviseli a kormányban és az alkotmányos reformokért felelős, már fel is vetette a kérdést a Privy Councilnak, vagyis II. Erzsébet királynő tanácsadó testületének. Az uralkodó állítólag nem kifogásolná a változtatást, abban az esetben, ha "az tükrözi a nép akaratát".

A beszámolóból nem derül ki, hogy ez egy esetleges népszavazást jelentene-e, ám a reform a támogató népakarat kinyilvánítása esetén sem lenne egyszerű törvényalkotási feladat. A módosítást ugyanis el kellene fogadtatni a jórészt egykori brit gyarmatokból álló Nemzetközösség mindazon tizenöt tagországával - például Kanadával, Ausztráliával és Új-Zélanddal -, amelyek jelenleg is a brit uralkodót ismerik el államfőjüknek. Így a trónutódlási rendszer reformját Nagy-Britanniával együtt 16 ország törvényhozásának kellene napirendre tűznie és elfogadnia, ami óvatos becslések szerint is hosszú évekbe telne.

Ausztrália és Kanada hírek szerint már jelezte is kifogásait a reformtervekkel szemben, arra hivatkozva, hogy vannak ennél sürgetőbb törvényalkotási feladatok is.

A mostani trónörökölési rendszerben még a királynő saját leányát is komoly hátrányok érik. Anna hercegnő jelenleg mindössze a tizedik a brit trónutódlási sorban, jóllehet idősebb az uralkodó két legfiatalabb fiúgyermekénél, a sorban negyedik helyen álló András yorki hercegnél és Eduárdnál, Wessex grófjánál, aki a hetedik.

Az idén 85 esztendős II. Erzsébet királynőt legidősebb gyermeke, egyben elsőszülött fia, a 63. évében járó Károly walesi herceg követi majd a trónon, tőle pedig Vilmos örökli a koronát. A brit trónutódlási rendszerben egyébként nem csupán a fiú utódoknak elsőbbséget biztosító törvény szorulna reformra a diszkriminációt tiltó brit és EU-előírások alapján.

Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement - amelynek nem része a fiú utódoknak kedvező külön jogszabály - gondoskodik a mai napig arról is, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa "pápista".

Ez a törvény a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó jogalkotási aktusa volt. Vilmos, aki a katolikus II. Jakab elzavarása után ült az angol trónra, igyekezett a katolicizmus szellemét is mindörökre távol tartani a koronától.

A törvény alapján érvényben lévő tilalmak és korlátozások ma is közvetlenül érintik a brit királyi család tagjait. Peter Phillips, Anna hercegnő fia - a királynő unokája - például egy katolikus kanadai hölgynek esküdött örök hűséget két éve, és hivatalosan le kellett volna mondania trónigényéről, ha felesége nem tért volna át az anglikán hitre.