"Tekintettel arra, hogy az új magyar alaptörvény szokatlanul nagy érdeklődést és vitát váltott ki Európában, szükségesnek és hasznosnak tartottuk, hogy az alkotókat is meghívjuk Prágába, hogy egy szakszeminárium keretében az érdeklődők első kézből ismerkedhessenek meg nemcsak a dokumentummal, hanem elfogadásának indítékaival, illetve az egyes rendelkezések magyar értelmezésével" - nyilatkozta az MTI tudósítójának Marek Benda, a képviselőház alkotmányügyi és jogi bizottságának alelnöke.

A szeminárium elején Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Prágában, felvázolta a magyar alkotmányosság múltját, s összegezte azokat a tényeket, amelyek szükségesség tették, hogy a rendszerváltás idején elfogadott ideiglenes alkotmányt új alaptörvény váltsa fel."Ez az alkotmány 21. századi dokumentum, amely véglegesen szakított a kommunista múlttal, s visszatért az ezeréves történelmi magyar alkotmányjoghoz" - szögezte le Kövér.

Miroslava Nemcová, a cseh képviselőház elnöke azt hangsúlyozta, hogy a cseh parlamentet nagyon érdeklik azok a tapasztalatok, amelyeket a magyarok szereztek az új alaptörvény elkészítésekor. Szájer József, az Európai Parlament képviselője nagyra értékelte, hogy a csehek nem elégedtek meg a sajtóban közölt "nagyon vitatható, s gyakran ellenséges" tudósításokkal, s első kézből kívántak információkat kapni az új magyar alkotmányról. "Mi a gyerekre büszkék vagyunk, s örülünk, hogy mások is érdeklődnek iránta" - jegyezte meg Szájer, amikor ismertette az alkotmány részleteit.

A magyar alaptörvény néhány más részletéről pedig Gulyás Gergely országgyűlési képviselő beszélt. Szerinte a nemzetközi sajtó egy "virtuális alkotmánnyal" foglalkozott, amely "nem is hasonlít a valóságosra". Halász Iván, a Károly Egyetem vendégtanára, a MTA Jogtudományi Intézetének munkatársa szakmai szempontból jónak minősítette az új alaptörvényt, de mint fogalmazott "van bene néhány ambivalencia". Szerinte az esetleges
bírálatokkal azonban ki kell várni a törvény gyakorlati alkalmazását. "Nemzetközi mércével is jó alkotmánynak" minősítette az alaptörvényt Ales Gerloch, a Károly Egyetem Jogi Tanszékének vezetője.

Az elsősorban Szlovákiában bírált cikkelyről, miszerint Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarokért, Gerloch azt mondta: "Ez nem újdonság, Magyarország ezt teszi már évek óta." "Nyilvánvaló, hogy minden ország alkotmánya az adott ország határain belül érvényes. Én ebben problémát nem látok" - jelentette ki Marek Benda, amikor az MTI tudósítója arról érdeklődött, lát-e területen kívüli elemeket az új magyar alaptörvényben. Roman Joch, a cseh miniszterelnök főtanácsadója érthetetlen hisztériának nevezte azt, amit a nemzetközi sajtó írt a magyar alaptörvényről. "Az új magyar alkotmány teljes mértékben összhangban van a demokratikus jogállam elveivel, a hatalmi ágak megosztásával és az emberi jogok védelmével" - fogalmazott Joch.

Kövér László, az MTI tudósítójának nyilatkozva elmondta, hogy a szeminárium előtt egy munkaebéd keretében találkozott és megbeszéléseket folytatott Miroslava Nemcovával és a cseh képviselőház más képviselőivel."Elsősorban a magyar EU-elnökség kérdéseiről volt szó, ezen belül is a bővítés ügye volt az, ami vendéglátóinkat leginkább érdekelte" - mondta Kövér. Kifejtette: kiderült, hogy a kérdéseket jórészt hasonlóképpen látja Magyarország és Csehország.

"Olyan érdeklődést tapasztaltam Magyarország, a magyar tapasztalatok iránt, ami túlmutatott a vendéglátók kötelező udvariasságán" - húzta alá az Országgyűlés elnöke, aki látogatása kezdetén virágcsokrot helyezett el II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem Kisoldali téren lévő emléktáblájánál.