AP

Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök azt tervezi, hogy a nyár folyamán közvetítőket küld a többi párthoz, véleményüket kipuhatolandó. Erdogan az alkotmánymódosítást tartja az új kormány legfontosabb feladatának.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője, Kemal Kilicdaroglu késznek mutatkozik egy kompromisszumos szöveg kidolgozására.
Az újjáalakult parlamentben egyúttal azonnal munkához látna egy bizottság, amelynek feladata az új alkotmány előkészítése lenne.

Az AKP a szavazatok 49,9 százalékának megszerzésével 325 helyhez jutott az 550 fős parlamentben, így már harmadik ciklusát kezdheti meg anélkül, hogy koalíciós partnerre szorulna. Ugyanakkor az egyoldalú alkotmányozáshoz szükséges kétharmados többséget ezúttal sem sikerült megszereznie.

Törökország jelenlegi alkotmánya az 1980-as katonai puccs után született, szövegezői a Demirel-kormányt megbuktató tábornokok és főtisztek voltak. Az AKP kezdeményezésére tavaly kezdődött meg az alaptörvény reformja. Akkor több kérdést bocsátottak népszavazásra, amelyek mindegyikére a kormánypárt érdekeinek megfelelő válasz született.

Erdogan választási ígéretei között egy új alkotmány kidolgozása is szerepelt. A kormányfő elnöki rendszert vezetne be, amelynek élén széles jogkörrel rendelkező államfő állna. Isztambulban nyílt titok, hogy Erdogan szívesen jelöltetné magát az elnöki tisztségre.

A hatalmi ágak szétválasztása körüli vita borítékolható, hiszen az ellenzék attól tart, hogy az új törvényekkel az AKP hosszabb időre bebetonozná hatalmát. A kurdok eközben olyan alkotmányt követelnek, amely regionális autonómiát biztosít nekik, és erősíti kulturális jogaikat, az államalkotó népcsoportot pedig nem etnikai alapon határozza meg.