A képviselők másodszor szavaztak a jogszabályról, miután azt július 28-án Georgi Parvanov államfő megvétózta.

A törvényt most módosítás nélkül - 129 szavazattal 31 ellenében - fogadta el a törvényhozás, és ennek nyomán a köztársasági elnök már köteles lesz megjelentetni azt a hivatalos közlönyben.

Az új jogszabályt azután alkották meg, hogy 2010 végén egy bizottság feltárta: az ország külföldi képviseleteit vezető személyek 40 százaléka titkosszolgálati ügynök volt a kommunista rezsim idején. A leleplező jelentés nyomán a külügyminisztérium még nyár előtt visszahívott több tucat nagykövetet - többek között a berlini, az athéni, a pekingi és a stockholmi bolgár képviselet vezetőit -, illetve több, az ENSZ-nél és az Unescónál hivatalt betöltő diplomatát is.

Nem mentették fel azonban őket Parvanov tiltakozása miatt, akiről egyébként szintén kiderült, hogy a rendszerváltás előtt együttműködési megállapodást írt alá a titkosszolgálattal.

Nikolaj Mladenov külügyminiszter csütörtökön a parlamenti képviselők előtt kijelentette: "a törvény nem tekinthető diszkriminatívnak", mivel az érintett személyek önként vállalták, hogy a kommunista titkosszolgálatoknak dolgoznak.

A szocialista ellenzék már jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, mivel szerinte a törvény a "kollektív bűnösséget" rögzíti.

A bolgár alkotmánybíróság az utóbbi 20 évben már hét esetben utasított el arra irányuló kísérletet, hogy tiltsák el az ügynökmúlttal rendelkezőket bizonyos hivatalok betöltésétől.