Az ügyészség és a védelem együttesen indítványozta, hogy hallgassák meg Mohamed Huszein Tantávi marsallt, a fegyveres erők főparancsnokát, aki korábban húsz éven át Mubarak védelmi minisztere volt. A döntés megfelelt a februári egyiptomi forradalom áldozatait, illetve családjaikat képviselő ügyvédek kérésének is.

Tantávi után, aki szeptember 11-én, vasárnap jelenik meg a bíróság előtt, másnap a hadsereg vezérkari főnöke, Szami Enan is tanúvallomást kell tegyen. Meghallgatásukra nemzetbiztonsági okokból zárt ajtók mögött kerül majd sor - tette hozzá a bíró. A rákövetkező napokon a titkosszolgálatok volt főnökével, Omár Szuleimannal - aki Mubarak bukása előtt rövid ideig alelnök is volt -, majd Manszúr el-Eszavi volt belügyminiszterrel és hivatali utódjával, Mahmúd Vagdival folytatják a meghallgatások sorát - mondta el Refaat bíró, mielőtt csütörtökre elnapolta a tárgyalást. Az egyiptomi közvélemény jelentős része úgy gondolja, vallomásuk kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, hogy Mubarak adott-e parancsot a hatalma ellen tüntetők lövetésére. A tárgyalási nap - amelyre ismét hordágyon tolták be a kórházi ápolásra szoruló, 83 éves Mubarakot - más drámai fordulattal is szolgált. Az ügyészség egyik tanúja ellen vallomása közben vádat emeltek hamis tanúzás miatt, miután egy sor korábbi tanúval szemben is megfogalmazódott a gyanú, hogy megváltoztatták vallomásukat.

Az ügyészeket szemmel láthatóan kínos helyzetbe hozta, amikor a per civil résztvevőinek képviselői közölték: négy addigi tanú - mindannyian a nagyhatalmú biztonsági szervek vezetői - olyan vallomást tettek, amelyek ellentmondanak korábbi, eskü alatt tett nyilatkozataiknak. Mind azt állították a bíróság előtt, nem volt tudomásuk arról, hogy a Mubarak megbuktatását eredményező tüntetések szétverésére tűzparancs lett volna kiadva. Közülük az utolsó, Mohammed Abdel-Hakim százados, aki a kairói biztonsági ezred lőszerellátásáért felelt, szerdán tagadta, hogy január 28-án éleslőszert osztottak volna ki a rohamrendőrségnek. A felkelés során megölt tüntetők családjainak jogi képviselői válaszul szembesítették őt korábbi, a nyomozóknak tett vallomásával, miszerint a rohamrendőrség minden tagjának több száz éles lőszert adtak ki a tüntetések idején. Az ügyészek azonnal vádat emeltek ellene hamis tanúzás miatt, s a bíró elrendelte az őrizetbe vételét.

A családok ügyvédei dicsérték a lépést, és más tanúk ellen is vádemelést szorgalmaztak. Előzőleg amiatt is bírálták az ügyészséget, hogy nem fegyelmezi a tanúit és többük megjelenését sem biztosítja. Más ügyvédek azzal gyanúsították meg a biztonsági szolgálatok vezetőit és Mubarak híveit, hogy nyomást gyakorolnak a tanúkra, vallomásuk megváltoztatása érdekében. A vádirat szerint Mubarak és legfőbb biztonsági tanácsadója, Habíb el-Adli egykori belügyminiszter adott ki olyan parancsot, amely megengedte, hogy éleslőszerrel lőjenek a békés tiltakozók közé, akik közül közel 850-en vesztették életüket. A három héten át tartó tüntetéssorozat végül február 11-én Mubarak bukásához vezetett.