A Macedóniából Törökországba hazatérő Erdogan vasárnap útközben nyilatkozva aggasztónak nevezte a jelenséget, de a szóban forgó német alapítványt nem nevezte meg.

A török kormányfő sérelmezte, hogy e jogi személyek kölcsönszerződést kötnek a Köztársasági Néppárt (CHP – a legnagyobb török ellenzéki párt), illetve a Béke és Demokrácia (BDP) vezette önkormányzatokkal, holott köztudott, hogy ez utóbbi csoport kapcsolatban áll a PKK-val – írta a The Jerusalem Post izraeli napilap internetes kiadása.

Erdogan nem érti, miért nem akadályozza meg Németország ezeket az átutalások, annak ellenére, hogy Ankara mindig értesíti Berlint, ha ilyen ügyletek történnek. Egy német külügyminisztériumi szóvivő kitérően azt válaszolta a vádakra, hogy az Európai Unió terrorszervezetként tartja nyilván a PKK-t, és "utánajár az engedély nélküli tevékenységre utaló nyomoknak".

A Milliyet című török napilap szerint a miniszterelnök nem alapítványokra, hanem fejlesztési segélyekkel foglalkozó német szervezetekre célzott, amelyek törökországi ténykedését Ankara régóta bizalmatlanul figyeli. Kilenc évvel korábban kémkedés vádjával pert indítottak egy hasonló német szervezet tagjai ellen, de végül felmentették őket.

A török kormány 1984 óta harcban áll a kurd szakadárokkal, a konfliktusban több tízezren haltak meg. Legutóbb a három halottal járó ankarai pokolgépes támadást is egy kurd csoport vállalta magára.