szerző:
Szegő Iván Miklós

Az egyre pesszimistább magyarokról és a kifinomult amerikai kongresszusi korrupcióról tartott előadást a Harvard Egyetem jogászprofesszora, Lawrence Lessig Budapesten.

Lawrence Lessig sztár. Nem őrjöngenek persze az utcán a járókelők, ha meglátják, és nem is kellett testőrökkel védeni, amikor belépett a Közép-európai Egyetem nagy előadótermébe, de mégiscsak sztár. Pedig jogász, száraz témákkal foglalkozik, jelenleg éppen a Harvard Egyetemen.

Tanult a Yale-en, illetve az angliai Cambridge-ben, ahol a híres Trinity College-ban módosította addigi inkább konzervatív-republikánus nézeteit, majd tanított Chicagóban – egy Barack Obama nevű másik jogásszal együtt –, és mielőtt a Harvardra (vissza)került volna, a szintén világhírű Stanford Egyetemen is professzorkodott. Obamával máig kapcsolatban áll, de állást nem kapott a washingtoni kormányzatban, és végül 2008-ban nem indult el a néhai Tom Lantos kaliforniai választókerületében sem képviselőjelöltként.

A copyright, a szerzői jogok nemzetközi szakértője, a Creative Commons kezdeményezés egyik alapítója, így (az interneten) jogszerűen megosztható tartalmakkal is foglalkozik.

Lawrence Lessig azonban nem ezért sztár. Olyan előadást tartott hétfőn, Budapesten, a CEU nagy auditóriumában, amit nem nagyon lehet látni – a nagyvilágban sem. Az előadás egyesek szerint egyébként szerzői jogvédelem alatt áll, de ezt biztosra nem merjük venni, mindenesetre olyan technikai megoldások jellemzik, amelyeket nem sokan tudnának utánacsinálni. Időnként azt sem lehetett érteni, hogy miként váltakoznak ilyen gyorsan a show-elemek az egyaránt tudományos és politikai jellegű előadásban.

Lawrence Lessig
©

Volt itt számítógépes animáció, filmbejátszás, hangfelvétel a részeg kapitányról, aki az Exxon Valdez olajtankert zátonyra futtatta anno, és még jónéhány technikai elem, amit leírni se tudnánk.

S hogy miről is beszélt az amerikai közélet egyik színes alakja, a CEU egykori – 1992-es – vendégprofesszora? A Republic, Lost című könyvéről, amelyet Elveszett köztársaságnak is fordíthatnánk. A könyv Rév István, a Lessiget meghívó OSA Archívum vezetője szerint nálunk is igencsak aktuális, hiszen Magyarország – januárban életbe lépő új alkotmánya szerint – Magyarország lesz ezentúl, nem pedig „Magyar Köztársaság”.

Korrupció Washingtonban

De nemcsak ezért volt aktuális és érdekes Lessig előadása: a korrupcióról beszélt, ami Washingtont, az amerikai politikát áthatja. Szerinte nem véletlenül csökkent minimálisra az USA törvényhozásnak támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint: 11-12 százalékról immár 9 százalékra zuhant a népszerűsége az intézménynek, és ez kisebb, mint az angol királyé volt az amerikai függetlenségi háború idején – jegyezte meg.

A korrupció persze a jogászprofesszor szerint ma már nem primitív formában dívik Amerikában. Nem egyszerű megvesztegetésről van szó, bár azért erre is akad időnként egy-két, inkább kivételesnek tekinthető példa. Sokkal inkább egy áttételesebb, szublimáltabb, kifinomultabb, és nem is mindig közvetlen anyagi haszonnal járó jelenségről, a „dependence corruption”-ről beszélt a harvardi tanár.

Ezt talán „függőséget okozó korrupció”-nak nevezhetnénk. Arról van szó, hogy manapság a szenátorok, képviselők idejük nagy részét nem választóik érdekeinek képviseletével töltik, hanem saját újraválasztásukon törik a fejüket. Igyekeznek megszerezni a szükséges forrásokat. Ugyanis a választók akaratának képviselete nem feltétlenül fizetődik ki annyira, mint egy jól szervezett, megfelelő anyagi háttérrel felépített politikai (újraválasztási) gépezet működtetése. Ehhez pedig pénzre van szükség, sok pénzre, és itt kerülnek képbe azok a cégek, amelyek érdekeiknek megfelelő döntéseket várnak a kongresszustól.

Nem nyugszik bele

Lessig azonban nem hajlandó belenyugodni abba, hogy a cégek diktáljanak a politikusoknak, még akkor sem, ha a kampányfinanszírozás szabályait betartják ezek a mamutvállalatok, és nem hajtanak végre törvénybe ütköző cselekedeteket.

De mit is javasol az elveszett köztársaság feltámasztására a jogászprofesszor? Szerinte vócsereket (kuponokat, bónokat) kellene bevezetni. Az egyes választók támogathatnák ezekkel a kuponokkal egyéni jelöltjeiket, így közvetlen lenne a viszony a választó és a megválasztott képviselő között. (Lessig nem hisz a közvetlen demokráciában, továbbra is a képviseleti demokráciát tartaná megvalósíthatónak. Szerinte az emberek nem érnének rá – mondjuk – naponta internetes népszavazásokon dönteni a fontos kérdésekről.)

Kiküszöbölni a cégek befolyását

A vócserek megakadályoznák a cégek közbeavatkozását is. Az 50 dolláros szelvényeket mindenki csak az egyéni jelöltek számára adományozhatná, a vállalatok a folyamatban nem vehetnének részt. Amikor előadása után viszont azt kérdezte a hallgatóság Lessigtől, hogy miért hisz ebben a rendszerben, amikor Európában a hasonló szisztémák nem akadályozzák meg a politikai korrupciót, a tudós-aktivista annyit mondott: Amerikában más a helyzet. Szerinte ugyanis az, hogy egyedi választók egyéni jelölteknek adományozhatnak, jobban kiszűri a manipuláció lehetőségét, mint a pártlistáknak és pártoknak adott támogatások.

Lessig hétfői előadása után kedden magyar újságírókkal beszélgetett, és felidézte korábbi három magyarországi látogatását is. Hangsúlyozta, hogy a magyar politika aktuális helyzetét nem ismeri, de azt észrevette, hogy minden eddiginél pesszimistább a hangulat Budapesten. A professzor felidézte, hogy a legoptimistább hangulat 1982-ben és 1992-ben volt itt – mindkét alkalommal még bizakodtak a magyarok, hogy valamilyen jobb korszak jöhet. (Bár hétfői előadásában még az 1992-es hangulatot tartotta optimistábbnak, kedden már azt mondta, ekkor a magyarokat leelőző lengyelek miatt a lemaradástól való aggodalmakat is érzékelte Budapesten.) 2002-ben is járt Magyarországon a professzor, ekkor már egyértelműen pesszimistább volt szerinte a hangulat, idei élményeit pedig csak „mély pesszimizmusként” értékelte a jogász.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Orbán nemzetpolitikája: „Magyart csak magyarral lehet pótolni”

Orbán nemzetpolitikája: „Magyart csak magyarral lehet pótolni”

500 millió részvényt bocsát ki az Alibaba Hongkongban

500 millió részvényt bocsát ki az Alibaba Hongkongban

Hatalmas gepida temetőt tártak fel Tiszaug határában

Hatalmas gepida temetőt tártak fel Tiszaug határában

Nagy segítség lehet a nyelvet tanulóknak a Google új funkciója

Nagy segítség lehet a nyelvet tanulóknak a Google új funkciója

A japán atomerőművek leállítása több halottat követelt, mint a fukusimai szerencsétlenség?

A japán atomerőművek leállítása több halottat követelt, mint a fukusimai szerencsétlenség?

Hogy áll az Audi, a BMW és a Mercedes csatája?

Hogy áll az Audi, a BMW és a Mercedes csatája?