szerző:
Heimer György
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyre nagyobb szerepet kapnak a terrorelhárításban és a „hagyományos” hadviselésben is a távirányítású repülőgépek, a drónok. Korábban a magyar hadsereg is próbálkozott egy ilyen típus kifejlesztésével.

A mai fegyverkezési verseny egyik robbanásszerűen terjedő hadieszköze a pilóta nélküli légi jármű (uav – unmanned aerial vehicle), vagy más néven a drón. Ezekben a felderítésre vagy légicsapásokra egyaránt alkalmazható repülőkben a pilóta már nem a fedélzeten, hanem a bevetés helyszínétől akár több ezer kilométer távolságra, számítógép-képernyő előtt ücsörögve vezet. Klaviatúrájának nyomogatásával hajszálpontosan a célra irányíthat, sőt mi több: a drón közben sohasem panaszkodik fáradtságra, több napig is a levegőben keringhet. A nemzetközi hadiipar belvilágában jártas amerikai Teal Group szerint a világ uav-kiadásai a jelenlegi évi 4,9 milliárd dollárról a következő tíz év során kétszeresére, 11,5 milliárdra, s összesen 80 milliárd dollár fölé nő. A Pentagon 2002-ben még 550 milliót fordított a drónokra, az idén viszont már közel 5 milliárdot.

A katonák lelkesedését az amerikai hadsereg dróntapasztalatai táplálják, arrafelé már rutinszerűen használják ezeket a nemrég még csak a „csillagok háborújában” fantáziált fegyvereket. Egyes adatok szerint az USA már vagy hétezret tart hadrendben, messze a legtöbbet a világon. A terrorizmus elleni harc jegyében főként a távoli, nehezen megközelíthető ellenséges terepeken, Afganisztán, Pakisztán, vagy a Közel-Kelet hadszínterein alkalmazzák – nem egyszer titkos, CIA irányította háborúkban.

Bevetés Jemenben

Gyilkos drónokkal kétezer terroristának minősített ellenséget öltek meg, anélkül, hogy amerikai katonák betették volna oda lábukat. Így volt ez nemrég Jemenben, ahol egy amerikai uav, a szárnya alá függesztett rakétával hajszálpontosan eltalálta az autóval menekülő Anvar al-Avlaki helyi – mellesleg amerikai állampolgárságú – terrorvezért. A legismertebb amerikai gyártású harci drón a Predator (ragadozó). Ennek továbbfejlesztett változata, a Reaper már több mint másfél tonna Hellfire rakétát és irányított lézerbombát tud úgymond sebészi pontossággal célba juttatni – ha kell, akár 36 órás, vagy 3 ezer kilométeres út megtétele után.

Az amerikai hadseregben mára alapvető szerepük lett a drónoknak
©

A másik ilyen pilóta nélküli nagymenő, az RQ-4A Global Hawk (globális sólyom) sugárhajtású kémrepülő. Korszerű radarjaival, 20 ezer méter magasan, óránként 800 kilométeres sebességgel száguld, a még felhőkön és a homokviharokon is átlátó kameráival 24 órán át 100-125 ezer négyzetkilométernyi területet tud feltérképezni. Még az autók rendszámát is leolvassa, hatótávolsága megközelíti a 25 ezer kilométert, célpont-érzékelője pedig 100 kilométeres körben minden mozgást érzékel. Darabonkénti ára meghaladja a 40 millió dolláros F-18-as vadászgépekét, mégis sok hadsereg ácsingózik szállítójánál, Northrop Grumman hadimonopóliumnál.

Az amerikaiak mellett a kicsiny Izrael a világ másik legnagyobb drónspecialistája és -exportőre. Az arab szomszédaival szakadatlan harcban álló zsidó állam légiereje éppen negyven éve állította szolgálatba az első pilóta nélküli gépét, az Israel Aerospace Industries (IAI) legkurrensebb drónportékája pedig az 5,5 tonnás Heron, amely már 30 nemzet hadseregében szolgál. Így például Franciaország Líbiában, a NATO hadműveletek részeként felderítésre, a török légierő a kurd Munkapárt kiképzőtáborainak kikémlelésére, vagy Dél-Amerikában, Brazília és Ecuador a kábítószercsempészek ellen használja a Heront. Amikor az IAI tavaly bemutatta a „felturbózott” változatot, olyan hírek kaptak szárnyra, hogy azzal már csapást mérhetnek az ellenséges Irán atomipari létesítményeire.

Mi is próbálkoztunk

Mindemellett az uav-technikában is a „kicsi szép”. Vagyis a piacon már kaphatók az olyan repülőgépmodell méretű drónok, amelyek elsősorban felderítésre szolgálnak, és összecsukva bepakolhatók egy hátizsákba is. Az IAI-féle Birdy (madárka) mindössze 1,3 kiló, egyetlen katona is tudja reptetni, a kamerával közvetített képeket – például egy beláthatatlan magaslat mögött meglapuló ellenség mozgását – a komputer képernyőjén követheti. De vannak már 20-25 dekás parányok is, amelyek kézből indíthatók, szárnyaik elektronikus kártyákhoz hasonlóak, hobbiméretű motorjukat feltölthető elem táplálja, a landoláshoz nincs szükség kerekekre. A miniatűr videokamera súlya mindössze néhány gramm, s a képeket a földi egység laptopjára továbbítja.

Mindennek fényében nem meglepő, hogy már a világ ötven országában foglalkoznak pilóta nélküli szerkezetek fejlesztésével, rendszerbeállításával. Köztük Kínában is, ahol tavaly novemberben, a délkelet-kínai Csuhajban rendezett repülőgép-bemutatón vagy 25 féle modellt állítottak ki, s lejátszottak egy videóanimációt is, ahogy a rakétával felszerelt kínai uav megtámad egy amerikai repülőgép-hordozót – riogatnak a nyugati sajtóbeszámolók. Ennél kisebb feltűnést keltett, hogy minidrónnal a magyar honvédség is megpróbálkozott. Még 2006-ban, az afganisztáni magyar katonai misszió védelmére a Honvédelmi Minisztérium 690 ezer euró értékben a lengyel WB Electronics cégtől vásároltak olyan öt kilós, kisméretű, kézből indítható, teleszkóposan kihúzható törzsű és többféle fejrészből álló gépeket, amelyekkel éjjellátó kamerákkal is fürkészhető a rajtaütésre készülő ellenség.

Drón repülőgép felszállás közben
©

Az izraeli elődtípusok alapján fejlesztett Sofar nevű lengyel mini-uav azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a Magyar Nemzet fülese szerint a próbák során több gép összetört, vissza kellett küldeni a lengyel szállítónak. Mindemellett a kilencvenes években magyar fejlesztők – cseh kollégáikkal közösen – nekifogtak egy, Szójka névre keresztelt uav fejlesztéséhez, de a próbálkozás később elhalt – állítja Kővári László repülőgép-szakíró. Pedig ilyesfajta technikának – tette hozzá – nem csak a katonaság venné hasznát. Határvidékek, tűzveszélyes erdőségek, közbiztonsági okokból kétes körzetek, vagy olajvezetékek ellenőrzése pilóta nélkül olcsóbb és hatékonyabb megoldásokat kínál a hagyományos légi megfigyeléseknél.

Mindez azonban láthatóan inkább jámbor óhaj; ahogy az lenni szokott, a dróntechnikát is a fegyverkezési verseny hajtja. Jócskán felmerülnek azonban morális aggályok is, miután az Obama adminisztráció a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva a szövetségesnek mondott Pakisztánban, a törzsi vidékeken fokozza a civil áldozatokat is követelő drónbevetéseket. De ez láthatóan nem nagyon számít. Mennyivel egyszerűbb jogi hercehurca nélkül, „baráti dróntűzzel levadászni” a CIA halállistáján szereplőket a nagy felháborodást kiváltó guántanamói alkaidás fogolyleszámolások helyett – lamentál az amerikai média. És mit tesz majd a nemzetközi közösség, ha majd egyszer Peking gyilkos drónokat ereszt az ujgur kisebbség ellen, vagy Moszkva távirányítású gépekkel támad a kaukázusi iszlám lázadókra? Ma nincs semmilyen, a genfi hadikonvencióhoz hasonló szabály, s a törvénytelenség itt is visszaüthet. Mindez azonban láthatóan nem akadály. A hírek arról is szólnak, hogy már előrehaladott kísérletek folynak személyzet nélküli hadihajókkal és szárazföldi „tűzszekerekkel”. Valóban jön a távrányitású, joystickes hadviselés?

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
MTI Világ

Újabb lázadókat öltek meg a drónok Pakisztánban

Legalább négy feltételezett iszlamista lázadóval végeztek amerikai pilóta nélküli repülőgépek, úgynevezett drónok csütörtökön a Pakisztán északnyugati részén fekvő Észak-Vazirisztán törzsi ellenőrzésű területen - közölték pakisztáni biztonsági tisztségviselők.

hvg.hu Tech

Vírus támadta meg az USA drónflottáját

Számítógépes vírus támadta meg az amerikai hagysereg drónjainak, azaz pilóta nélküli vadászgépeinek nevadai irányítóközpontját, ahonnan a pilóták távvezérléssel irányítják a gépeket akció közben - jelentette a Wired.

MTI Világ

Másképp támadhatnak ezután a drónok

Az amerikai hírszerzés (CIA) módosította a pakisztáni területekre irányuló dróncsapásokkal kapcsolatos előírásokat. Így akarják elejét venni annak, hogy a célzott támadások megterheljék az Egyesült Államok és Pakisztán viszonyát - írta pénteken a Wall Street Journal.

MTI Világ

Folytatódik a drónok harca

Pilóta nélküli robotrepülőgépek járőrözés közben Pakisztán északnyugati részén rakétatámadást indítottak iszlamista lázadók ellen.

Meg kell próbálni újra üzembe helyezni a régi, nem használt lélegeztető gépeket

Meg kell próbálni újra üzembe helyezni a régi, nem használt lélegeztető gépeket

Dél-koreai luxus: a Hyundai prémiummárkája ismét hadat üzen a német riválisoknak

Dél-koreai luxus: a Hyundai prémiummárkája ismét hadat üzen a német riválisoknak

Visszaesett a CBA-k délelőtti forgalma

Visszaesett a CBA-k délelőtti forgalma