A lehető legjobb lépés, amire Athén a másfél éve tartó, államcsőddel fenyegető adósságválsága alatt rászánta magát – értékelték uniós körökben a nemzeti egységkormány megalakulását a Brüsszelben jól ismert és elfogadott Lukasz Papademosz pártonkívüli közgazdásszal az élén. A szocialisták és a politikai tőkéjét felélt pártelnök-miniszterelnökük, Jórgosz Papandreu régóta érlelődő bukását hozó kormányváltást a görögök is üdvözölték: a sebtében készült közvélemény-kutatások egybehangzóan azt mutatták, hogy a megkérdezettek kétharmada támogatja az új politikai felállást, és Papademosz személyével is elégedett.
A helyzet mégsem ennyire idilli. Hétfőn baloldali tüntetők kereszttüzében érkezett a parlamentbe Papademosz az új kormány lapzártánk utáni bizalmi szavazását megelőző vitára. Athénban arra számítanak, hogy az indulatok csütörtökön, az 1967-től regnált katonai junta megdöntéséhez vezető 1973-as diáklázadás évfordulóján elszabadulnak. Épp akkor, amikor Athénban tárgyalnak az IMF, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság képviselői a tavaly márciusi 110 milliárd eurós mentőcsomag esedékes részletének folyósításáról.
Aligha véletlen, hogy Brüsszel számára Papademosz személye garancia a 130 milliárd eurós második mentőcsomag és a magánbankokkal szembeni adósság felének elengedéséhez feltételül szabott intézkedések végrehajtására. A fizikus végzettségű, de amerikai egyetemeken közgazdásznak tanult, 64 éves szakember kilenc éven át, tavaly decemberig az EKB alelnöke volt. Azt megelőzően pedig nyolc évig a görög jegybank elnöki posztját töltötte be, és ekként levezényelte az euró görögországi bevezetését. Emiatt kritikák is érték, mondván, pozíciójában tudnia kellett az akkori szocialista kormány alatt a statisztikai adatok meghamisításáról, amivel Athén besurrant az eurózónába.
A kemény viták, alkudozások eredményeként felállt, a februári előrehozott választásig hivatalban maradó nemzeti egységkormánnyal nem lesz egyszerű Papademosz dolga. A minisztériumok túlnyomó részét továbbra is a hitelüket vesztett szocialisták irányítják, a válságkezelést gazdaságélénkítéssel megvalósíthatónak tartó konzervatívok mindössze két tárcavezetővel képviseltetik magukat. Rajtuk kívül – a junta 1974-es megdöntése óta először – a szélsőjobboldal, az Ortodox Népi Riadó (LAOSZ) is helyet kapott a kabinetben. A másik oldal szélsőségei, a parlamentben jelen lévő kommunisták és radikális baloldaliak pedig csak azért nem, mert elutasították a további megszorításokat.
