Az Otthon Starthoz képest inkább szigorodott az új államilag támogatott hitel feltételrendszere, de vannak olyan könnyítések, amelyek sok olyan ember számára is lehetővé teszi a hitel felvételét, akik a korábbi programból kiszorultak.
A Wekerle Plusz program számos ponton szigorúbb az elődjének tekinthető Otthon Startnál. Ugyanakkor az új támogatás olyan könnyítéseket is hozott, amelyek egyes igénylők előtt megnyitják a lehetőséget. Előző cikkünkben az Otthon Start és a Wekerle Plusz közötti különbségekről volt szó, most pedig megmutatjuk, kik azok, akik jobban járhatnak az új hitelprogrammal, mint elődjével!
Akit pedig mélyebben érdekel a téma, az jelentkezzen a Bankmonitor november 9-én 18 órakor kezdődő ingyenes online webinarjára, ahol szakértőktől kaphat részletes tájékoztatást a Wekerle Plusz hitelprogramról, valamint szabadon kérdezhet is a témában.
Az Otthon Startnál kétéves társadalombiztosítási (tb) jogviszonyt kell igazolni az igényléshez, legfeljebb 30 napos megszakítással, míg a Wekerle Plusznál nincs ilyen típusú elvárás.
Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség jövedelemre vagy munkaviszonyra, sőt, a hitelképességet ugyanúgy igazolni kell, de a piaci hiteleknél megismert gyakorlat alapján potenciálisan elég lehet 3-6 hónapos határozatlan idejű munkaviszony, letelt próbaidővel. Fontos azonban, hogy más típusú munkaviszonynál, illetve vállalkozói jogviszonynál ez hosszabb lehet.
Ez elsősorban a pályakezdőknek, a munkahelyváltás során hosszabb időre állás nélkül maradóknak, a megszakításokkal dolgozóknak, valamint a külföldről hazaköltözőknek kedvez. Utóbbiaknál ráadásul megszűnik a külföldi biztosítási jogviszony igazolásának kötelezettsége is.
Az Otthon Start egy eleve fűtött ingatlanpiacon idézett elő masszív drágulást, ám pont ez okozta a végzetét is. A Tisza-kormány tanult elődje hibájából, és egy jóval visszafogottabb konstrukcióval, a Wekerle Plusszal váltja fel. Mi változott a lakáspiacon a támogatott hitelek átalakításával, és lehetséges-e, hogy vevőként kedvezőtlenebb hitellel sem kerülünk rosszabb pozícióba?
Az Otthon Startnál egy legfeljebb 15 millió forint értékű meglévő ingatlan mellett is első lakásszerzőnek minősülhetett valaki. A Wekerle Plusznál ez az árkorlát 30 millió forintra nő. Emiatt érdemben javulhat azok helyzete, akiknek van vagy volt egy kisebb értékű ingatlanuk egy vidéki településen.
Fontos tudni azonban, hogy a rendelet a 30 millió forintos határnál főszabály szerint a teljes lakás értékét veszi figyelembe, nem pusztán az igénylő tulajdoni hányadának értékét. Ezért a könnyítés nem minden résztulajdonosnak jelent előnyt.
Önmagában szigorítás a Wekerle Plusz esetén, hogy a hitelfelvevőnek immár nem lehet 50 százalékot elérő tulajdonrésze egy ingatlanban (a fenti kivételtől eltekintve), míg az Otthon Start megengedte a feles tulajdonrészt.
Az viszont már megkönnyítheti a hitel felvételét, hogy több lakóingatlanban is lehet 50 százalék alatti tulajdoni hányada, míg az Otthon Start ezt csak egy ingatlanra engedélyezte.
A jogszabály alapján így az is jogosult lehet, akinek például két különböző, egyenként 100 millió forintos lakásban van 25-25 százalékos részesedése.
Az új hitelprogramban ugyanolyan árkorlátok lesznek, mint az Otthon Startnál, viszont szigorodnak az egyéb feltételek. A babaváró hitelhez is hozzányúl a kormány.
Az Otthon Startot kizárólag házastársak tudták együtt, ugyanazon lakás megvásárlására felvenni, élettársak nem, és egyikük sem szerepelhetett a másik adóstársaként. A Wekerle Plusz a közös hitelfelvételt az élettársak előtt is megnyitja. Ez különösen azoknak kedvez, akiknek külön-külön nem elegendő a jövedelmük a szükséges összeg felvételéhez, együtt viszont már hitelképesek.
A közös tulajdonszerzés is lehetővé válik házasságkötés nélkül. Fontos tudni viszont, hogy a két élettársnak egyaránt teljesítenie kell a jogosultsági követelményeket, köztük az életkori és a korábbi ingatlantulajdonra vonatkozó szabályokat.
Az ugyanakkor komoly problémát okozhat, ha a közösen hitelt felvevő élettársak szakítanak, különösen a hitelfelvételt követő első öt évben.
A rendelet ugyanis ebből a szempontból különbséget tesz a házastársak és az élettársak között: ha a házastársi életközösség megszakad, és emiatt az egyik házastárs elköltözik, az nem minősül a bentlakási kötelezettség megsértésének – azzal a feltétellel, hogy 180 napon belül igazolják a válókereset benyújtását.
Az élettársakra ez nem vonatkozik, tehát ők nem kaphatnak ilyen mentességet. Önmagában a kapcsolat megszűnése nem jár szankcióval, ha mindketten az ingatlan lakói maradnak.
Ha azonban egyikük az első öt évben kiköltözik, azzal megsérti a Wekerle Plusz ötéves bentlakási kötelezettségét, ami a kamattámogatás megszűnésével és a korábban kapott támogatás visszafizetésével járhat, amelyet ráadásul a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő büntetőkamat is terheli.
A kivásárlás is nehézkes lehet az első öt évben a Wekerle Plusszal vásárolt ingatlan elidegenítési tilalma miatt, ezt csak a tulajdonrésszel arányos támogatás visszafizetése mellett lehetséges, azonban ez sem oldja meg a bentlakási kötelezettség elköltözésből fakadó megsértését.
Mindezekre és még sok más, a lakástámogatással kapcsolatos kérdésre is választ kaphatnak az érdeklődők november 9-én, hétfőn 18:00-kor a Bankmonitor ingyenes online webinárján.
