Egyre nagyobb a tétje az EP formálódó véleményének a magyar kormány uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartott törvényeiről. Az Európai Bizottság ugyanis csak az uniós jog által lefedett ügyekkel foglalkozhat, ezért igyekszik a tagállamok kormányai mellett politikai támogatást nyerni az EP-től is.

Ennek is köszönhető forrásaink szerint, hogy az EP jogi és igazságügyi bizottsága a parlament jövő heti strasbourgi ülése előtt napirendre tűzte a magyar ügyeket. A vitát a témában az EP liberális, zöld és szocialista frakciója kérte - derült ki a bevezetőből.

Az EB előzetes elemzését az EP szakbizottsága előtt ismertető Francoise de Bail főigazgató szerint a szerdán már közzétett három fő témát veszi górcső alá az EB jogi szolgálata. Ezek az igazságügyi reform, az MNB-törvény és az adatvédelmi ombudsman intézményének megszüntetése.

Az EB szerint a bírók nyugdíjazása - amely idén év végén 274 magyar bíró nyugdíjazását jelentené - az esélyegyenlőségi irányelv foglalkoztatásra vonatkozó részével, egészen pontosan az életkor alapján történő diszkriminációt tiltó kitételével ütközhet.

Az igazságügyi reform nyomán az igazságügy függetlensége az európai alapjogi charta 47. cikkelye alapján kétséges az EB előzetes elemzését közzétevő Francoise de Bail szerint. Az EB szerint a bírói függetlenség kérdéséhez tartozik a nemzeti bírói hivatal elnökében összpontosuló túlzott döntési jog és az alkotmánybíróság átalakítása is. Az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetését, és 2008-ban hat évre választott vezetőjének, Jóri Andrásnak idő előtti menesztését nevezte az uniós jogba ütközőnek de Bail.

De Bail nem tért ki részleteiben az EP jogi szakbizottsága előtt - mivel az nem kompetens a kérdésben - az MNB törvénnyel kapcsolatos jogi aggályok megfogalmazására.

A magyar néppárti Gál Kinga EP-kéviselő vezette, aki a meghallgatás folyamán egyszer szerepéből kilépve - amely időre átadta az elnöklést - a magyar kormány ‘immár szokásos” érveit hozta fel. Így az “elmúlt nyolc év” nyomán szükségesnek nevezte a törvények radikális átírását, egyúttal jelezte, elfogadhatatlan hazánk demokratikus elköteleződésének megkérdőjelezése. 

A hvg.hu által megkérdezett a meghallgatáson résztvevők szerint is legalábbis sajátos, hogy a saját pártja és kormánya döntéseit elemző vitát egy magyar képviselő vezette. Szembetűnő volt emellett az EP-képviselők felkészületlensége, így például többen azt hangoztatták, elfogadhatatlan a Klub Rádió betiltása - amely tárgyi tévedésre Sógor Csaba romániai magyar EP képviselő külön is felhívta a figyelmet.

Az EP-nek nem kell feltétlenül várnia az Európai Bizottságra, szükség esetén saját maga is léphet a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban - vélekedett a vitában Renate Weber romániai liberális EP-képviselő. Szerinte ha nehéz találni olyan konkrét uniós jogi előírást, amelyet a magyar törvények sértenek, akkor felmerülhet az a lehetőség, hogy a Lisszaboni Szerződés második cikkében felsorolt uniós alapértékek megsértésére hivatkozva lépjenek fel.

A zöldpárti frakció nevében hozzászóló Rui Tavares feltette a kérdést: ha ilyen törvényeket alkotna egy EU-tagjelölt ország, vajon felvennék-e az unióba, illetve mit lehet tenni ilyen esetben egy olyan országgal, amely már EU-tag.

Az EP-nek a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban egyelőre nincs más tennivalója, mint hogy megvárja az Európai Bizottságnak az elemzését - mondta Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő. Engel a legnagyobb létszámú, jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú frakció képviseletében - e frakcióhoz tartozik a Fidesz-KDNP is - felhívta a figyelmet arra: a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy szükség esetén lépni fognak a vitatott törvények ügyében.

Szájer József a Fidesz EP-frakciójának vezetője szerint az EB elemzése korrekt volt. Hozzátette, készek a több mint 200 törvény közül kritizált 4-5-öt módosítani amennyiben azok kapcsán bizonyosságot nyer, hogy ellentétesek az uniós joggal. Addig azonban szerinte az EP-vita olyan, mint egy vacsora ahol pletykálkodnak a résztvevők.

Göncz Kinga MSZP-s EP-képviselő szerint hazánkban a gondok rendszerjellegűek és átfogó támadás indult a független intézmények ellen. Nem lépett túl saját árnyékán a felszólalásaiban csakis a “2006 őszi tömeges jogsértésekről” beszélő Morvai Krisztina sem, aki jogász létére tévesen az országok szuverenitásával érvelt miközben az uniós jog szerint a tagállamok a közösség javára és erősítésére önrendelkezésük egy-egy részéről önként mondanak le.

Az EB főigazgatója, de Bail arról, hogy mire számít az Európai Bizottság a magyar kormánytól a vitatott törvényekkel kapcsolatban, azt mondta, hozzák összhangba az összes vitatott törvényt az uniós joggal és az emberi és alapjogok európai chartájával, illetve módosítsák úgy, hogy a szabályok az Unió szellemének megfeleljenek.

Arról, mire számít a biztosok jövő keddi következő ülésén, ahol várhatóan a héten beígért uniós kötelességszegési eljárásokat beharangozzák de Bail nem bocsátkozott találgatásokba. Hangsúlyozta azonban, hogy az EB milyen döntést hoz, a végleges jogi elemzések ismeretében a biztosok tanácsa határoz majd január 17-én.

A hvg.hu által a vita után megkérdezett bizottsági forrás szerint azonban a kritizált törvények közül egyedül a médiatörvény kapcsán akadhat nehézsége Brüsszelnek megfelelő uniós jogalap meglelésével, amelyre alapozva a luxemburgi Európai Bíróság elé viheti hazánkat.